Június 27-én a magyar légierő „megtorlásul” galíciai városokat bombázott, s a hadsereg 28-án átlépte a szovjet határt. A magyar gyorshadtest a német Dél-hadseregcsoporttal október végére a Donyecig nyomult előre, s magyar megszálló alakulatok települtek Ukrajna területén, Molotov szovjet külügyi népbiztos hiába közölte június 23-án a moszkvai magyar követtel, hogy kormányának …
Érdekel a cikk folytatása? »Gazdaság és háború
A második világháború alatt a fegyveres erőkben szolgálók és a civil lakosság között – az amerikai kontinenstől eltekintve – a különbség lényegében megszűnt. A polgári népességből a légiháborún és az áthaladó hadműveleteken kívül sokmillió áldozatot szedett a tömeges megtorlás, amit ellenállás, „engedetlenség és hűtlenség” esetén alkalmaztak a megszállók. Míg az …
Érdekel a cikk folytatása? »A nők szerepe a háborúban
A nők olyan munkákat is elvégeztek, amelyek addig kifejezetten férfiszakmáknak számítottak. Újdonságot jelentett a házasságban élő nők munkavállalása, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az Egyesült Államokban a legjelentékenyebb beavatkozást a hagyományos életmódhoz képest az jelentette, hogy az állami beavatkozás az élet minden területére kiterjedt, a munkavállalástól a táplálkozáson át a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Nácik háborús célja: Az „új rend”
Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …
Érdekel a cikk folytatása? »Olaszország hadbalépése és a Háromhatalmi Egyezmény
A háború kirobbanásakor Olaszország nem hadviselőnek nyilvánította magát. A gyors német sikerek és Franciaország várható összeomlása láttán azonban hirtelen fontossá vált számára a hadbalépés. Olaszország 1940. június 11-én megtámadta a már vereség szélén álló Franciaországot. „Csak néhány ezer halottra van szükségem, hogy leülhessek a hadviselő felek között a béketárgyalások asztalához.” …
Érdekel a cikk folytatása? »Kultúrák
Zene Jelentős időszakát élte a korszakban a magyar zeneművészet. Bartók Béla az ősi parasztzene formavilágára építve új modern zenét teremtett. Kodály kidolgozta az ének- és zenetanítás később világszerte alkalmazott módszerét. A 30-as évektől, ahogyan a figyelem a paraszti kultúra felé fordult és természetesen Bartók, Kodály hatására, sokféle kezdeményezés indult a …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Egyházak a szellemi életben
Az egyházak jelenléte a társadalom egész életét éppúgy áthatotta, mint az egyes emberét. Minden magyar állampolgár automatikusan valamelyik felekezet tagjának számított. A csecsemőt szülei vallása alapján anyakönyvezték és minden hivatalos iraton kötelezően szerepelt a„vallás” rovat. Az iskolákban kötelező volt a hitoktatás. A vallási megoszlás katolikus többséget mutatott 64%-kal. A reformátusok …
Érdekel a cikk folytatása? »Eszmei áramlatok az irodalomban és a művészetben
A két világháború közötti évtized az irodalom nagy korszaka volt. Ekkor emelkedett új magaslatokra a Nyugat c. folyóirat nagy nemzedéke, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Nagy Lajos és Karinthy Frigyes költészete és prózája. Az 1920-as évek végétől új generáció jelent meg: József Attila, Németh László, Illyés Gyula, …
Érdekel a cikk folytatása? »Művelődés és szellemi élet Magyarországon a két világháború között
Oktatásügy A rendszer oktatási politikája két alappilléren nyugodott: az értelmiségi elit magas fokú képzésén és a lakosság elemi iskolázottságának emelésén. Ezt a programot Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter indította el. Az 1920-as évek elején jelentős összegeket fordítottak az új államhatárokon kívül került egyetemek hazatelepítésére. A kolozsvári egyetem Szegedre, a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Jugoszláviai magyar kisebbség
A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) kormányai igyekeztek megváltoztatni a soknemzetiségű délvidéki régiók (Bánát, Bácska, Dél-Baranya, Drávaszög stb.) etnikai arculatát: a magyar iskoláknak közel felét rögtön az első évben bezárták (a Mura-vidéken pl. a két világháború közt egyetlen magyar iskola sem működött), illetve szerb-horvát tannyelvűvé változtatták. A szabadkai, zombori, újvidéki, zentai …
Érdekel a cikk folytatása? »