Tag Archives: természet

Szintezéshez vízszintezőt és mérőcsavart készített, íveket és boltozatokat tervezett a perspektíva törvényeinek felhasználásával, teljes útbaigazítást adott az aknamélyítés alapján történő alagútépítésre. Az útmérő (taxaméter) is tőle ered. Héron néhány találmányát az alexandriai papok hasznosították: így az olyan templomajtót, amely az áldozati tűztől felmelegedett levegő hatására, látszólag önműködően nyílt, majd záródott; …

Napjainkban a különböző fajta szórópalackoknál (porlasztóknál) alkalmazzuk. Lényege, hogy az üvegben lévő folyadékra túlnyomást fejtünk ki – vagy úgy, hogy az üvegbe belenyúló csövön keresztül levegőt fújunk az üveg felső részébe, vagy a folyadék felszíne feletti térbe sűrített levegőt vezetünk. Héron-féle kút Héron fedezte fel a szívócsövet (szifont) is. Ez …

A provinciák kirablása és a rabszolgák kegyetlen kizsákmányolása következtében Róma uralkodó osztálya mérhetetlen gazdagságra tett szert. A szellemi és gazdasági központ Athénból Alexandriába tevődött át, ennek egyetemén dolgozta ki Eukleidész A geometria elemeit, s itt tanult Arkhimédész is. Kteszibiosz (i. e. mintegy 285-220) Arkhimédész tanítványa, a természetre vonatkozó ismeretek technikai …

Arisztotelész a természettudományok rendszerezésével szerzett nagy érdemeket. Természetfilozófiája – amely a kísérletek helyett filozófiai meggondolásokon és közvetlen szemléleten alapult – latin fordításban és az egyház védelme alatt mint megdönthetetlen norma a középkorig fennmaradt, és fékezte a természettudományok fejlődését. Természetfilozófiai műveiben Arisztotelész kialakította a „fizika” (görögből: physis = természet) és a …

Az Anaxagorasz által örvénylésnek nevezett mozgást Démokritosz azzal magyarázza, hogy az atomok különböző súlyúak, és fentről lefelé esnek. A nagyobb súlyúak gyorsabban mozognak, eközben meglökik a lassúbb, könnyebb atomokat, s ezáltal kialakulnak az örvények, amelyekből újabb anyagok keletkeznek. Az a tévedés, hogy a légüres térben a nehezebb testek gyorsabban esnek, …

Empedoklész (i. e. 490-430) azt hirdette, hogy az ember nemcsak megismerheti a természetet, hanem uralkodhat is fölötte. A dolgok keletkezését az anyagok egyesülésével, pusztulásukat pedig szétválásukkal magyarázta. Így jutott el az örökké létező alapanyagok fogalmához, amelyekre vonzóerő (keletkezésnél) és taszítóerő (pusztuláskor) hat. A négy alapanyag a tűz, a víz, a …

A pitagoreusok megfigyeléseik és számításaik alapján felismerték, hogy a Föld gömb alakú, továbbá hógy a Föld égitest az égitestek között. Ennek ellenére a bolygók mozgását „harmonikus”-nak hitték, ebből arra következtettek, hogy a bolygóknak a Földtől mért távolsága ugyanolyan arányban változik, mint a lant azonos feszítés alatt álló két húrjának a …

Anaximandrosz (i. e. 611-546) valószínűleg Thalész egyik tanítványa volt. Feltételezte, hogy a dolgok (tárgyak) bizonyos ősszubsztanciából (ősanyagból) ellentétes erők és anyagok tartós kiválasztódása által jönnek létre; az ősanyag pedig végtelen és örök. Itt is, miként Thalésznél, már megtalálható a polarizáltság, vagyis az ellentétek és a kiegészítés : ugyanabból az ősszubtanciából …

A görög természetbúvárok maguk gondoltak ki választ a kérdéseikre, és bizonyos mértékben ezeket a válaszokat további gondolkodásuk alapjának tekintették. Az alapgondolat görögül hypothesis; ezért nevezték később a bizonyítás nélkül elfogadott megállapításokat, megfigyeléseket hipotéziseknek. Akkoriban a természetbúvároknak eszükbe sem jutott, hogy kísérletekkel vonják kérdőre a természetet, és ezáltal ellenőrizzék a hipotéziseket. …

Görögországban az időszámításunk előtti második évezred közepén gazdag városállamok fejlődtek ki, amelyek tudományos és kulturális kapcsolatban álltak egymással. A fejlett kézművestermelés és a kiterjedt kereskedelem egyre több munkaerőt igényelt, melyet a görögök rablóhadjáratokkal vagy idegen emberek megvásárlásával szereztek be. A rabszolgák száma a görög társadalomban megközelítette a szabadokét. Athén virágkorában, …