Tag Archives: tolerANCIA

A zárt házasság elfogadása vagy kívánása nem a hagyományos házasságforma „beválását” vagy „természetességét”, hanem csupán a nevelés és a közvélemény hatalmát tanúsítja. Nemzedékek során át belénevelték az emberekbe, hogy a jó házasság zárt, és benne a férfi az úr – ilyennek kell szeretni, mert nincs más választás. A nő számára …

Csak a mesékben tűnhet a házasság felhőtlennek és örökké harmonikusnak. A párkapcsolat élő, fejlődő valóság, amely a résztvevőket új és új helyzetek elé állítja, s e helyzetek – az ún. fejlődési feladatok – megoldásától függ a házasság további sorsa. Ilyen feladatok keletkeznek pl. akkor, amikor a párkapcsolat az egyik fejlődési …

Amikor egy házasság válságba kerül, többféle reagálás lehetséges. Vagy nyíltan szembenézünk a problémával és keressük a tényleges megoldást, vagy úgy teszünk, mintha nem is létezne (tehát „struccpolitikát” folytatunk). Esetleg tudomásul vesszük ugyan a bajokat, de félremagyarázzuk, eltúlozzuk vagy ellenkezőleg: bagatellizáljuk, kényelmes látszatmegoldást keresünk, mellébeszélünk – egyszóval lényegében kitérünk előle. Ahogy …

Kétségtelen, hogy bizonyos fokú önismeret és emberismeret nélkül nehéz az egyéni vagy a kapcsolati fejlődést érintő felismerésekre jutni. A házasság nyitottabbá tételének másik alapfeltétele ezért az önismereti és a kapcsolati kultúra növelése. Ezen a téren a legtöbb házasságban bőven van tennivaló. Ez nem a házastársak hibája, hanem az egész eddigi …

Különösebb bizonyítás nélkül is belátható, hogy korszerű nevelést csak korszerű házasságban élő szülők adhatnak. Egy hagyományos-kispolgári családban a nevelés is csak hagyományos kispolgári lehet. A nevelés korszerűsítése tehát feltételezi, sőt megköveteli a házasság korszerűsítését. A korszerű házasság olyan alapelveket valósít meg, amelyek egyben nevelési eszmények is: egyenrangúság, nyitottság és fejlődőképesség, …

Az egyik leggyakoribb, veszélyes nevelési hiba napjainkban a kényeztetés, a „túlgondozó” vagy „meleg-korlátozó” szülői magatartás. Egy korszerű házasságban élő szülő azonban nem hajlamos az elkényeztetésre. Egyrészt nem kívánja föláldozni magát még gyermeke kényelme érdekében sem; másrészt megszokta-, hogy tiszteletben tartsa mások jogát az önállóságra, a képességek szabad próbálgatására. A túlgondozás, …

Még a szakértők számára sem állnak rendelkezésre kidolgozott házasságértékelő eljárások, inkább csak szempontok és irányelvek. A házasság beválásának szokásos kritériumai – az elégedettség, a tartósság, az egymás iránti szeretet stb. keveset árulnak el az adott házasság alapjellegéből. A zártság ugyanis nem feltétlenül okoz elégedetlenséget, hiszen a hagyományos házasságban élők legtöbbször …

A társadalmi-nevelési feltételek pedig fejlett társadalomban igen sokfélék lehetnek. Ezek között vannak olyanok, amelyek gyermekvállalásra, szülői szerepre ösztönöznek, de vannak ezzel ellentétes társadalmi hatások is, s a körülményeken múlik, hogy adott esetben melyik lesz az erősebb. Hagyományosan a nőket sokkal inkább a szülői szerepre nevelték, mint a férfiakat, s e …

Éretlen motívum, ha valaki pl. azért akar gyermeket, mert azt hiszi, hogy ezáltal magához kötheti partnerét, összetarthat egy életképtelennek bizonyult kapcsolatot – holott ezzel csak növeli a kapcsolati problémákat. De éretlen motívum az is, ha valaki csak azért vállalkozik a gyermekre, mert ezt elvárják tőle, vagy mert a gyermekben keres …

A gyermekvállalás érett motívumai rendszerint együtt járnak a szülői szerep megfelelő betöltéséhez szükséges képességekkel. De az is előfordulhat, hogy a családalapítási érettség e két tényezőcsoportja nincs összhangban egymással. Pedig nem elegendő kívánni és vállalni a gyermeket – még érett és sokoldalú indítékok alapján sem! -, ha nem rendelkezünk a jó …