Tag Archives: tudomány

tlagos feltételek között az ember tevékenysége tudatos jellegű. Ugyanakkor e tevékenység egyes elemei tudattalanul vagy félig tudattalanul, automatizáltan mennek végbe. Amikor reggel felébredünk, cselekvések hosszú sorát hajtjuk végre mechanikusan – felöltözünk, megmosakszunk, eszünk, teázunk stb. Élete során az ember bonyolult szokásokat, készségeket és gyakorlati képességeket sajátít el, amelyekben a tudat …

Mindazt érzékeljük, ami hatást gyakorol ránk. De korántsem minden válik ebből a tudat tényévé. Kialakíthatunk feltételes reflexeket a belső szervek különböző, az agykéregig jutó ingereire – ezek az ingerek azonban nem válnak a szó szoros értelmében vett érzetekké, bár hatást gyakorolnak a szervezet viselkedésére. Léteznek tehát tudatalatti érzetek. Érdekes kísérleteket …

Az ember mindenekelőtt tudatos lény: a tudat nemcsak gondolkodását, hanem érzelmeit is áthatja. Természetesen, abban a pillanatban, amikor saját életét kockára téve a másik segítségére siet – kimenti a vízbefulladót, kihozza a gyermeket az égő házból -, az ember nem gondol tette jelentőségére, nem kalkulál, nem általánosít, nem latolgat – …

Freud a tudattalant önálló pszichikus princípiumként ábrázolta, amely a maga életét éli az ember lelkében, és állandó harcot folytat a tudattal, a saját külön céljait követi, mindig csak fortélyoskodik, különböző cselfogásokat alkalmaz, álcázza magát, csakhogy elaltassa a tudat éberségét, különböző kerülő utakon igyekszik magát külsőleg kifejezni, csak azt értékeli, ami …

A tudattalan az a pszichés terület, amelynek valamennyi eleme elfojtott állapotban van, nem talál kiutat a külső viselkedésbe. A tudattalan külön kategóriáját alkotja az, ami elfogadhatatlan az illető ember tudata számára. Az ideggyógyászok megfigyelték, hogy a pszichés betegségekben szenvedők a valóság egyes, számukra legnyomasztóbb tényeit nem fogadják el, nem veszik …

Freud szerint az ember olyan „gép”, melyet a szexuális energia (libidó) viszonylag állandó komplexusa, a lelket tébolyba döntő, az embert nyilaival állandóan átdöfő Erosz mozgat. A libidó beteges feszültségeknek és kisüléseknek van kitéve. Azt a dinamikai mechanizmust, amely a feszültségtől a levezetésig, a szenvedéstől a kielégülésig vezet, Freud örömelvnek nevezte. …

A hajlamokra vonatkozó freudi elmélet következik a tudattalannak az ember egész élettevékenységét meghatározó tényezőként való felfogásából. Freud bonyolult gépnek tartotta az embert, melyet a hajlamok látnak el energiával. Ez utóbbiak sajátossága abban áll, hogy bennük nincs rögzítve – mint az ösztönökben – a cselekvés egésze, hanem csak a cselekvési impulzus. …

Önmagában véve a pszichikum struktúrájának freudi sémája nem értelmetlen, bár a freudizmus rendszerében adott általános interpretációja, és az őt alkotó szférák kölcsönviszonyának jellemzése tudományosan nem elfogadható. A személyiség szellemi struktúráját alkotó elemek így prezentált hierarchiájának alapját a tudattalan elsődlegességére és irányító szerepére vonatkozó eszme alkotja. Freud szerint minden, amit csak …

A tudattalan freudi koncepciója nagy klinikai anyagra épül, melyet szerzője az emberi pszichikumra vonatkozó saját általános felfogásának fényében értelmezett. Freud feltárta a„kívánság és kötelesség” közötti konfliktusok pszichológiai természetét és ezek szerepét a neurózisok kialakulásában, felfedezte a szexuális energia szublimációjának jelenségeit és az élmények kiszorításának különböző formáit, kidolgozta a lelki betegségek …

Ideggyógyászi gyakorlata során, még a kezdet kezdetén Freudot megdöbbentették egyes hipnotikus kísérletek, amelyekből kiderült, hogy a transz állapotában az emberek könnyen valóságként fogadnak el valami teljesen valótlant. Ugyanakkor gyakran transzban nem levő személyek számos eszméje sem felel meg a valóságnak, melynek nagyobb részét egyáltalán nem is tudatosítják. Lelki tevékenységünk Freud …