A hajlamokra vonatkozó freudi elmélet következik a tudattalannak az ember egész élettevékenységét meghatározó tényezőként való felfogásából. Freud bonyolult gépnek tartotta az embert, melyet a hajlamok látnak el energiával. Ez utóbbiak sajátossága abban áll, hogy bennük nincs rögzítve – mint az ösztönökben – a cselekvés egésze, hanem csak a cselekvési impulzus. A hajlamot teljesen determinálja belső organikus forrása, s így ez független a tárgytól, melyre irányul. Freud szerint nem a külső hatások, hanem a kielégítésüket parancsolóan követelő hajlamok az egyéni és társadalmi haladás valódi mozgatóerői: stimulusokként ők irányítják a tevékenységet, amely íly módon az örömelvnek engedelmeskedik. Freud megkülönböztette a szexuális hajlamokat és a halálösztönt. Míg a tudattalan egyik fele az élet affirmációjára, a másik a megsemmisülésre és a halálra irányul. A legfőbb figyelmet Freud a szexualitás elemzésére fordította. Valamely tárgy csak annak következtében kapcsolódik össze a hajlamokkal, hogy élvezetet képes nyújtani.Az ember olyannyira függ a hajlamaitól, hogy sorsát is ezek jellege és dinamikája határozza meg: tőlük sehogy nem lehet elmenekülni. Ám nem minden esetben lehetséges közvetlenül és azonnal kielégíteni az adott hajlamot: a cenzor szerepét betöltő társadalmi normák ezt tilalom alá vetik. Az ember természeténél fogva antiszociális lény: állandóan saját kívánságai, vágyai kielégítésére törekszik a társadalom ellenséges környezetében, mely épp arra hivatott, hogy irányítsa, ellenőrizze és elfojtsa az emberi stimulusokat és ösztönöket, hogy korlátozza az ember szenvedélyei kielégítésében vagy akár teljesen meg is fossza ettől.
A visszaszorított és a tudattalan mélységeibe űzött hajlamok olyan törekvésekké válnak, melyeknek immár kulturális értéke van. Ezt nevezte Freud szublimációnak. Sajátos képet rajzolt fel a szexuális hajlamok ontogenetikai fejlődéséről: a szexualitás már a kora gyermekkorban megjelenik és végigvonul az ember egész hátralevő életén, csupán jellege és a tárgy, melyre irányul, változik meg az életkor változásával.
Címkékálmok belső én éntudat filozófia misztikum önismeret öntudat teológia tudat tudomány
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az ember társas lény
Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …