Tag Archives: tudomány

A személyes eszmék és meggyőződések társadalmi értékek jellegét öltik magukra, szociális erőt jelentenek, amennyiben meghaladják a személyes létezés korlátait, és nemcsak általánosan elérhetővé, hanem általános szabály vagy meggyőződéssé is válnak, részei lesznek az általános tudatnak, a szokásoknak, a jognak, a viselkedési normáknak. Az ilyen eszmék meghódítják a szervezett társadalmi valóság …

A tudatot egyrészről a visszatükrözés tárgyához, másrészről a szubjektumhoz, azaz a személyiséghez és ennek agyához, végül pedig a társadalom szellemi kultúrájának világához való viszonya jellemzi. Az egyéni tudatnak a világhoz való viszonyát a társadalmi tudatformákhoz való viszonya közvetíti. Minden ember tudata magába gyűjti annak a társadalmi környezetnek a tapasztalatát, ismereteit, …

Természetesen a társadalomnak nem abban az értelemben van tudata, mint az egyes embernek : nincs semmiféle társadalmi, személyfeletti agy. Ugyanakkor az egyéni és a társadalmi tudat között nincsenek – és nem is lehetnek – merev határok. Ellenkezőleg, ezek állandó kölcsönhatásban állnak egymással. A tudatnak a társadalom által történetileg kidolgozott normái …

Az egyéni tudat individuális, egyedi jelenség. Egy meghatározott, konkrét személyiséghez tartozik, bár működésének általános normáit és törvényeit tekintve nem neki van alávetve. Az egyéni tudat társadalmilag szervezett. Az egyes ember gondolatai állandóan érintkeznek mások gondolataival, és fokozatosan lecsiszolódnak rajtuk, akár egy kavics a tengerparton. Az egyéni tudat mint pszichikus folyamat …

Milyen gyakran szoktuk, útban hazafelé egy-egy sikertelen, nem meggyőző hozzászólás után, a megdönthetetlen érvek és éles elméjű fordulatok egész láncolatát felépíteni magunkban, s gondolatban végleg tönkrezúzni vitapartnerünket! Minden tudatos cselekedetnek elengedhetetlen feltétele annak a megértése, „minek a céljából” és „minek a kedvéért” cselekszünk. Míg a természetre vonatkozólag értelmetlen feltenni a …

A képzeletnek és a gondolkodásnak a jövőbeli cselekvések konkrét-meghatározott lefolyására való beállítódása esetenként döntő szerepet játszhat. Ebben áll a pszichológiai felkészültség problémája. Konkrét célt kell magunk elé tűzni. Például: Mindenképpen szeretnék egy autót. Ezután már képzeljük is magunk elé álmaink autóját. A célnak meg kell jelennie a cselekvésben. A szándékot …

A cselekvések teljes végiggondoltságához tehát az szükséges, hogy tudatában legyünk mind a múltnak, mind a jövőbeli lehetőségeknek és a jelennel való összefüggésüknek. Az élő szervezet képes arra, hogy „előre beállítódjék” a megvalósítandó cselekvésekre. Ez a gondolat nyert megfogalmazást a megelőző visszatükrözés elvében, amely egyetemes alapelve annak, ahogy a szervezet a …

Az ismeretek a tudományos fogalmak formájában rögzítődnek. A fogalmat, amely saját gyakorlati megvalósítására irányul, eszmének nevezzük : az eszme a realizációra való törekvés, cselekvési terv. Az eszme a valóságba való gyakorlati behatolás energiájával telített; nem más, mint a fogalom és a cél szintézise. Az ember valóban tudatos cselekvéseit a végeredmény …

Egyesek közülünk uralkodó szerepet töltenek be, mások viszont a háttérben maradnak. Az érdekek körének tágulása előfeltétele a személyiség fejlődésének, s ugyanakkor megnyilvánulási formája szellemi gazdagságának. Tudatosult jelentősége és érzelmi vonzóereje következtében az érdek az emberi tevékenység nagyhatású ösztönzője. Az érdek képezi a tudat dinamikus aspektusát, ez változtatja át a tárgyra …

Az állat szükségletei tisztán biológiai jellegűek. Az őt körülvevő természeti környezet csak azon aspektusaiban „mutatkozik meg” az állat számára, amelyek képesek közvetlenül avagy közvetve kielégíteni organikus szükségleteit. Ezzel szemben az ember számára a környező világ tárgyai meghatározott jelentésre tesznek szert, amely független szervi szükségleteitől. Már jóval a marxizmus megjelenése előtt …