Kezdőlap / Önismeret / A cél szentesíti az eszközt

A cél szentesíti az eszközt

Milyen gyakran szoktuk, útban hazafelé egy-egy sikertelen, nem meggyőző hozzászólás után, a megdönthetetlen érvek és éles elméjű fordulatok egész láncolatát felépíteni magunkban, s gondolatban végleg tönkrezúzni vitapartnerünket!
Minden tudatos cselekedetnek elengedhetetlen feltétele annak a megértése, „minek a céljából” és „minek a kedvéért” cselekszünk. Míg a természetre vonatkozólag értelmetlen feltenni a kérdést, „mi célbél” történt éppen így valami, az emberi tevékenység elemzésében ezt igen fontos tudni, különben semmit sem érthetünk meg az ember cselekedeteiből. A tárgyak, amelyeknek célja „önmagukon kívül” van, csupán szerszámok és eszközök a valaki más által kitűzött cél megvalósítására. Az ember az egyetlen lény, aki „belső-immanens cél” szerint cselekszik. A tudatos emberi tevékenység eredménye a megvalósított cél. Az állatok esetében a belső célszerűség nem-tudatosan teljesül be, és ezért nem nyeri el a célképzet sajátos alakját. A célok véget nem érő sora ad értelmet az ember életének. Azonban „a dolog nem merül ki céljában, hanem kivitelében. .. ”
A gondolkodási tevékenység által eszmeileg kitűzött cél mindig előfeltételezi az eszközt, a sajátosan emberi tevékenységnek ezt a lényeges strukturális elemét. A tevékenység hatékonysága nagymértékben függ attól, mennyire helyesen ragadtuk meg cél és eszköz kapcsolatát. Arisztotelész szerint mindaz eszköz, ami a cél kedvéért létezik. Cél híján semmi sem eszköz, eszköz híján pedig a cél csupáncsak absztrakt törekvés. Hegel úgy vélte, hogy az eszköz valami magasabb rendű, mint a cél: „Szerszámaiban van az ember hatalma a külső természet felett, bár céljai szerint sokszorosan alá van neki vetve.” A cél és az eszköz helyet cserélhetnek egymással és átmehetnek egymásba. A találékony és leleményes emberi ész mind hatalmasabb és „ravaszabb” eszközöket teremt és saját szerteágazó céljai elérésének érdekében mozgásba hozza őket.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és …

Hozzászólás