Tag Archives: tudomány

A személyiség gondolkodó tudatát az intellektuális tevékenység módja szerint két alapvető típusra osztjuk: az értelemre és az észre. Hérakleitosz volt az első gondolkodó, aki megsejtette a gondolkodás jellegének ezt a tipológiai különbözőségét, amikor rámutatott arra, hogy meghatározott, kevésbé tökéletes, korlátolt módon gondolkodva, az ember nem ér fel az általánosig. A …

A magasabb értelemrendű állatok szemléletes gondolkodással rendelkeznek, bár nincs tudatuk, mivel nem képesek elkülöníteni önmagukat közvetlen környezetüktől. Például a majom nem tudja a külső környezethez való viszonyát viszonyként észlelni, nem képes szembeállítani magát a rajta kívüli világgal, tehát nincs tudata (mégis milyen értelmesek). Tudattal csak az ember rendelkezik, és nem …

A gondolkodás nem pusztán a valóság visszatükrözésének fogalmak, hipotézisek, elméletek alakjában megvalósuló, teoretikus formája: gyakorlati feladatokat is állandóan megoldunk a gondolkodás segítségével. Már magában a gondolkodásban benne foglaltatik egy gyakorlati mozzanat, amennyiben az általánost mint az egyes dolgok életének törvényét fejezi ki. Márpedig a gyakorlatilag orientált gondolkodás éppenséggel nem más, …

A gondolkodás szervezett keresési folyamat, amely egyetlen tárgyra, a megoldandó problémára összpontosított irányultságot és koncentrációt követel. Ez a folyamat lényegileg különbözik az asszociációk kaotikus játékától, amely a rögtön különböző irányba szétáramló gondolattöredékek sorát idézi csak fel. Amikor az ember fáradt, gyakran engedi csapongani, véletlen álmodozásokba elmerülni gondolatait. Ezt nevezi Hegel …

A problémának a gondolkodási folyamatban történő megoldása képeken, fogalmakon és szimbólumokon végzett műveletek segítségével megy végbe. Ennek során a gondolkodás részeként funkcionál az összehasonlítás, az elvonatkoztatás, az általánosítás, az értékelés és a végső választás. A probléma-megoldás korántsem mindig történik új módszerekkel, és nem feltétlenül jelenti felfedezés vagy feltalálás jellegű eredeti …

A gondolkodás a tudatnak az a foka, amelyet a dolgok lényegi tulajdonságainak és viszonyainak célirányos, közvetett és általánosított emberi visszatükrözése, új eszmék alkotó létrehozása, problémák felállítása és megoldása jellemez. A gondolkodás világosan megkülönbözteti és szembeállítja egymással a tárgy elemeit, szintetikus egészbe egységesíti őket, általánosítja az érzéki tapasztalat adatait, és törvényszerűségeket …

A tudat mint folyamat feltételezi a figyelem tevékenységét is, amely igen fontos szerepet játszik mind a megismerésben, mind az ember egész lelki életében. A figyelem „nélkül semmi sincs a szellem számára…”. A figyelem az a mozzanat, amelyben a tudat birtokba veszi saját tartalmát, megragadja tárgyát, találkozik és megismerkedik vele, de …

Az érzéki visszatükrözéstől, amelynek alakulataiban az ember számára közvetlenül jelenik meg a dolgok, tulajdonságaik és viszonyaik világa, a tudat a gondolkodás szintjére emelkedik, amelynek folyamatában az általánosítás úgy realizálódik, mint a dolgok lényegi kapcsolatainak tudatosítása és kiemelése. Ez a felemelkedés úgy megy végbe, hogy minden egyes lépéssel, amellyel a gondolat …

Az a pszichikus folyamat, amely képzetek, illetve a maguk egészében a valóságban közvetlenül nem észlelt gondolati szituációk létrehozására vezet, alkotja a képzeletet. A képzelet részben a kívánt, lehetséges jövőre vonatkozó képmások megteremtésére irányul, részben annak a megjelenítésére, ami hiányzik ugyan a pillanatnyilag adott tapasztalatból, de annak jelenlevő elemeiből megalkotható. Lehet, …

A tudat az emlékezet mélyén őrzött információ felhasználásával valósítja meg a célkitűzést, a jövő előrelátását. Másrészről a tudat célszerűvé teszi, tervezi s ebben az értelemben fegyelmezi az emlékezetet, ésszerű és szelektív jelleget kölcsönöz neki. Genetikailag az emlékezet megelőzi a tudatot. Az emlékezés lehet tudatos és nem-tudatos. A tudat bekapcsolódása az …