Diabétesz és anyaság

Az anyaság átélése a legtöbb nő álma. A vágy megjelenésének nem feltétele az, hogy a nő egészséges, és szenved valamilyen betegségben, mely állandó kezelést igényel. Ilyen betegség a diabétesz, mely veszélyes, ha elhanyagolják, a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, viszont megfelelő kezelés és étrend mellett szinten tartható. A modern kor orvosi diadala az a tény, hogy diabéteszes nők is életet adhatnak egy egészséges kisbabának, és beteljesíthetik az ősi vágyat, az anyává válást.
Azonban – magához a betegséghez hasonlóan – a diabéteszes kismama életmódja fokozott odafigyelést igényel. Mindez tulajdonképpen már akkor el kell, hogy kezdődjön, amikor a pár még csak tervezi a babát. A vércukorszint megfelelő beállítottsága a gyermekvállalás előtt központi kérdés. Eltérő felkészülést igényel az I., illetve a II. típusú diabétesz megléte. Az I. típusú diabétesz azokat a betegeket jelöli, akik inzulin kezelést kapnak, míg a II. típusú diabéteszesek csoportjába a gyógyszeres kezeléssel szinten tartott megbetegedések tartoznak.
Amennyiben a II. típusú cukorbetegségben szenvedő nő gyermeket tervez, a szervezetbe történő hatóanyag bejuttatásának módját át kell állítani inzulinnal történő kezelésre, mivel a gyógyszerek a magzatot károsíthatják: idegrendszeri, szívfejlődési, csontfejlődési rendellenességek léphetnek föl. Rendkívüli jelentősége van a pontosan beállított inzulinnak, mivel az a magzatra, a terhességre és a szülésre is hatással lehet. A magas cukorszint hatására a baba túl nagyra nőhet, vagy – ha megszokott egy magasabb vércukorszintet az a anya méhében a szervezete – a világra jövetelét követően rosszul is lehet, mivel – amint felhasználja a cukortartalékokat – leesik a vércukorszintje, arról pedig nem is beszélve, hogy a nem megfelelően kezelt édesanyjában 9 hónapon át tartó fejlődés a későbbi megbetegedésre hajlamosíthatja a kicsit. Fokozott vizsgálatokra van szükség a terhesség alatt, mivel a cukorbetegségben szenvedők hajlamosabbak a fertőzésekre (pld. hüvelyi fertőzések), melyek ugyancsak veszélyként leselkedhetnek a pocaklakóra. A szülésnél pedig nagyobb az esély a komplikációra, ha az inzulin szervezetbe juttatásának szintje nem megfelelő. Továbbá – mivel sajnos tudjuk, hogy a cukorbetegség számos szövődményt okozhat – bizonyos szervek állapotának felmérésére is szükség van. A betegség során károsodhatnak a szemfenéki erek, ezért szükséges felmérni azok állapotát. Fontos, hogy amennyiben a kezelőorvosok úgy látják, hogy az anya szeme egy esetleges hüvelyi szülés során károsodhat, akkor szükség lehet a baba császáros világra segítésére. A szemhez hasonlóan a vesék állapotának felmérését is el kell végezni a teherbe esés előtt, illetve a terhesség alatt, hiszen a magas vércukor szint erre a fontos szervre is hatással van, és működésbeli zavarok léphetnek föl. A pajzsmirigy működésének vizsgálata is rendkívül fontos, hiszen a diabéteszes betegeknél ezen fontos hormonképző szerv nem megfelelő működése igen gyakori, mely a teherbe esés gátló tényezője lehet.
Nagyobb nehézségek árán ugyan, de a cukorbeteg nő is átélheti ugyanazt az életre szóló élményt, amit egy gyermek kihordása, megszülése, gondozása és felnevelése jelent. Aki felelőssége teljes tudatában kezeli betegségét, odafigyel, annak nem kell lemondania az új élet teremtésének a csodájáról.