Diszlexia

Minden szülő fél attól, hogy gyermekét hanyatló iskolai eredményei miatt lustának vagy butának csúfolják?
A tanulási problémák valódi oka gyakran az olvasási
zavarban, más néven diszlexiában keresendő.
Magyarországon a gyerekek 20%-a diszlexiás, tehát 10-ből 2 diák nem képes arra, hogy az írott tananyagot elsajátítsa. A diszlexia, a rossz iskolai eredmények önbizalomhiányt esetenként depressziót eredményezhetnek.

Problémát okozhat a betűk, szavak felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, tartalmát nem tudják felidézni. Egy teszt segítségével kiszűrhetjük azokat a diákokat, akik ezzel a betegséggel rendelkeznek. Ha tudjuk csemeténkről, hogy diszlexiája van, akkor erre alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető, de például a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad.
Ebből következik, hogy hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni. A speciális fejlesztést logopédus végzi.

A diszlexiának két típusát kell megkülönböztetnünk, az egyik a fejlődési diszlexia, a másik a szerzett diszlexia. Attól különböznek egymástól,hogy a fejlődési diszlexia kialakulásáért örökletes okok, a születés során szerzett károsodások vagy egy baleset következményei a felelősek, míg a másik részképességzavart a környezeti tényezők, lelki okok okozzák. A diszlexia leggyakoribb tünetei közé tartoznak a betűtévesztések. Jellemző az olvasás lassúsága és a szövegértés problémái. A diszlexia jellemzően rossz helyesírással jár együtt. Az írás sokszor csúnya vagy akár olvashatatlan.

A diszlexia nem betegség, nem is fogyatékosság. Fontos, hogy a szülő logopédushoz forduljon, ha az egyébként értelmes, okos gyermeken akár már óvodás korában is látszanak diszlexiára utaló jelek.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Értelmi retardáció

A népességnek mintegy 3 százaléka – ami elég tetemes rész! – olyan alacsony teljesítményt nyújt …

Hozzászólás