A Hagia Sophia

A maga korában a keresztény világ egyik legnagyobb templomának épült az Isztambulban megcsodálható Hagia Sophia. Neve „isteni, szent bölcsességet” jelent, ami a középkorra jellemzően Krisztusra való utalás. A székesegyház helyén már 360-ban állt templom, ám ezt 404-ben lerombolták, felégették, s csak egy évtizeddel később, 415-ben építették újjá. Hamarosan ez is vandál pusztítás áldozata lett, a ma látható bazilika pedig Justinianus uralkodása idején készült el 532 és 527 között. A település ekkor már a Keletrómai Birodalom fővárosa, a görög ortodox kereszténység központja volt.
A Hagia Sophia szinte pontosan szemben áll az egy évezreddel később épített Kék mecsettel, amely szépségében és pompájában felveszi a versenyt a bazilikával, mely a török hódítások alatt, 1453-ban, maga is mecsetként funkcionált. Legjellegzetesebb része a kupolája, amely 31 méter átmérőjű, a csúcsa pedig 62 méteres magasságban található a földtől. Belül arany, kék és vörös díszítést kapott, a kis ablakain beszűrődő fény pedig egészen különleges, mennyei hangulatot varázsol az épület belsejébe. Padlózata, valamint a falai márványlapokkal burkoltak. A kupolának, amely az eget szimbolizálja, ezáltal liturgikus szempontból is fontos szerepe van. A többszörös kupolamegoldással épült templom kupoláit boltívek és márványoszlopok tartják. A stabilitás és a légies könnyedség eme csodálatos egyvelege több mérnök és építész évekig tartó munkájának gyümölcse.
A 15. századi török uralomig a Hagia Sophia a világ egyik legjelentősebb keresztény templomának számított, fénykorában pedig 600 egyházi személy szolgálta benne Istent. Bár mára megkopott az egykor pompás épület, de még manapság is fenséges látványt nyújt. Napjainkban múzeumként üzemel és a turisták kedvelt célpontja.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Palesztina – utazási célpont -e egyáltalán?

Palesztina kérdése mostanság igencsak kelendő téma volt a világ szinte minden fórumán. Minden politika után …

Hozzászólás