LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Lenin úgy jellemezte a tudatot mint az objektív világ szubjektív képmását. Lenin nagy részben belevetette magát a tudat megismeréséhez. Nem léteznek senkihez se tartozó érzetek, gondolatok, érzések. Minden érzet, gondolat, eszme egy meghatározott ember érzete, gondolata, eszméje. Mindez nem más, mint a szubjektum tevékenysége. Ugyanakkor a tudat irányítja is ezt a tevékenységet, felfegyverzi az embert a világra való ésszerű gyakorlati ráhatás terveivel, és állandóan ellenőrzi ezek megvalósításának folyamatát. Ezáltal bekapcsolódik az ember és a társadalom életének valóságos folyamatába, és döntő szerepet nyer az emberiség sorsának alakulásában. Éppen ezért a visszatükrözés elve teljességgel összeegyeztethetetlen a tudat passzív szemléleti folyamatként való értelmezésével.
Lenin értelmezésében a tudat olyan szellemi tevékenység, amely a valóság aktív, alkotó átalakítására irányul. Az emberi személyiség marxista-leninista felfogása szükségszerűen megköveteli a tudat aktív, alkotó jellegének elismerését: az emberek egyidejűleg termékei és alkotói a történelemnek.
A Marx és Engels által megfogalmazott, majd Lenin által továbbfejlesztett döntő jelentőségű alapelvekből kiindulva, általánosítva az új tényanyagot, a természet- és társadalomtudományok eredményeit, a szovjet filozófusok és pszichológusok jelentős mértékben hozzájárultak a tudat problémájának alkotó kidolgozásához. Az utolsó két évtizedben számos olyan monográfia jelent meg, amely specifikusan a tudat kérdéseivel – lényegével, keletkezésével – foglalkozik.
