LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A ragadozókra élő kishalon, esetleg halszeleten kívül leggyakrabban műcsalival horgászunk. Valamennyi műcsali célja az, hogy színeivel, formájával, mozgásával az úszó élő halat (vagy más apró állatot) imitálja. Műcsalival horgászni lényegesen aktívabb, és mi tagadás költségesebb is, mint élő hallal. Azonban talán izgalmasabb és különlegesebb is, hiszen sokkal több múlik rajtunk, mint az élőhalas módszernél, amikor egyszerűen bevetjük a csalit, és várunk.
A pergetés villantóval, wobblerrel, twisterrel valódi művészetté válhat, ha jól csináljuk. Az eredményes horgászat három fő feltétele: a megfelelő csali kiválasztása, a megfelelő helyszín megtalálása, és a megfelelő módszer.
Ami a helyszínt illeti, ennél a horgász-módszernél felejtsük el a berendezkedős-leülős stílust. Mint szó volt róla, ez egy igen aktív módszer. A horgásznak mennie kell, tapogatózni, keresni, próbálkozni. Lehetőleg olyan vizet válasszunk, ahol hosszú, üres partszakasz áll rendelkezésünkre. Így szépen végig tudjuk próbálgatni, fel-le sétálva, és nagyobb az esély, hogy megtaláljuk áldozatunkat.
A módszerről. Műcsalikkal általában pergetős módszerrel horgászunk. Azaz, a csalit bedobjuk, esetleg várunk pár másodpercet, míg lesüllyed kicsit, majd elkezdjük tekerni fel a zsinórt. A módszer finomsága és különlegessége a feltekerés mikéntjében rejlik. Hiszen a műhalunk mozgását mi befolyásoljuk. Sokkal figyelemfelkeltőbb mozgást tudunk elérni, ha váltogatjuk a tekerés sebességét, vagy ha néha hirtelen aprókat pöccintünk, húzunk, majd várunk kicsit, afféle „húzd meg- ereszd meg”-et játszva. Így ügyeskedve vergődő, sebesült, vagy egyszerűen csak életszerűbb mozgás kölcsönzünk a csalinak.
Végül lássuk a megfelelő csalit. Aki egyszer elkezdi „gyűjtögetni” a műcsalikat, valószínűleg hamarosan nagy választékra, illetve egy-egy kedvenc műcsalira is szert tesz. Van aki a támolygó, vagy körforgó villantók híve, mások a twisterekre, vagy a wobblerekre esküsznek. Vannak gumi-, műanyag-, és fémcsalik is. Egy vagy több részből állók, többféle méretben és színben. Ha valamelyik típussal hosszas próbálkozás után sincs szerencsénk, próbáljunk másik színt, méretet! Hiszen lehet, hogy a napszak, időjárás következtében másik érvényesül jobban a vízben, vagy egyszerűen csak egy másik csalink tetszik meg a ragadozóknak.
A műcsalis horgászat szépsége a keresés- megtalálás- kifogás hármasában rejlik. Árnyoldala pedig az, hogy minél esélyesebb (akadókban gazdag) területen horgászunk, annál nagyobb az esélye, hogy csalink nem egy hal szájában, hanem valamilyen akadályban fog eltűnni. Így pedig könnyen elveszíthetjük kedvenc csalinkat. Ezért nevezhető a pergetés kissé költséges módszernek: mert a műcsalik ára – minőségtől és típustól függően változóan persze – kicsit drága lehet.
