LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos számítógépek igen sikeresen modellálják az agyműködés egyes, viszonylag szűken specializált fajait, például az emberi formállogikai gondolkodás mechanizmusát. Ez azonban korántsem meríti ki a tudat teljességét, a gondolkodás „hajlékonyságát” és a legkülönbözőbb feladatok megoldásában megnyilvánuló hatékonyságát, amely nem kötődik formális szabályok valamely előre adott, merev rendszeréhez. Az alkotó gondolkodás mechanizmusát még igen kevéssé tanulmányozták, de nyilvánvaló, hogy ez valamiféleképpen kapcsolódik az érzéki és intellektuális intuícióhoz, amely széles körű tartalmi analógiákat és hipotéziseket képes létrehozni.
A pszichikus folyamatok leegyszerűsítő értelmezése gyakran a gép lényegének különböző interpretációihoz fűződik. A kibernetikában gépnek neveznek minden olyan rendszert, amely meghatározott célhoz vezető cselekvéseket képes végrehajtani. Ebben az értelemben természetesen az élőlényeket, s így az embert is, gépnek lehet tekinteni. Ugyanakkor kibernetikai értelemben a célirányultság a választás egy sajátos formáját jelenti, amikor is valamely rendszer lehetséges állapotainak halmazából azokat választja ki, amelyek biztosítják tartós fennmaradását.
De a rendszer – például a számítógép – ilyen működésében még nincs cél e szó valódi érteimében. Valamely anyagi rendszer szervezettségének objektív célszerűsége és ennek megfelelő funkcionálása nem tételez fel tudatos szándékokat. Az objektív célszerűség még nem céltételezés.
Filozófiai értelemben a cél nem más, mint az ember idealizált és tárgyára talált szükséglete, a tevékenység tárgyának olyan szubjektív képmása, amely eszmei formában előlegezi e tevékenység eredményét. A cél valamely tárgyra vonatkozó szükséglet tudatosításából adódik, és nem létezik szükségletek nélkül. A szükséglet pedig az élő szervezet alapvető jellemzője. Emellett a célok az emberiség egész felhalmozott tapasztalatának az alapján alakulnak ki, és legmagasabb megnyilvánulási formájukat a társadalmi és esztétikai, erkölcsi és tudományos eszmények alakjában nyerik el.
