Kezdőlap / Állatok / Hüllők / Alpesi gőte

Alpesi gőte

Jegyei: közepes termetű, lapos és széles fejű gőte, teste erőteljes, lábai rövidek, farka
oldalról lapított, bőre a szárazföldön
száraz, bársonyos, gyakran enyhén szemölcsös. A vízi élet során bőre sima, különösen a hímeké, nászidőben; nyugalmi ruhában szürkés vagy csaknem feketés is lehet, hátoldalán matt foltokkal, míg hasoldala narancssárga vagy akár tűzpiros. A hím nászruhája: háta szürke vagy fakószürke, gyakran kékesszürke vagy gyönyörű világoskék, mintázattal vagy anélkül. Közepén a szemek között induló, kb. 2 mm magas, sárga-fekete mintás hátperem húzódik, amely a farkon sötét pettysorban folytatódik. A fej és a test oldala ezüstfehér, kicsi, lakk fekete pettyekkel. Ezt a részt egy égszínkék sáv választja el a narancssárga vagy tűzpiros hastól. A farokvitorlák csak mérsékelten szélesek, a farkon többé-kevésbé jól fejlett, kékesfehér csíkok díszlenek. Nőstény: hátoldala zöldes, világos- vagy sötétszürke, esetleg feketés, gyakran jól kivehető márványozással. Hasa a híméhez hasonló. Teljes hossz: a hím kb. 80, a nőstény max. 110 mm. Utóbbit össze lehet téveszteni a tarajos gőtével, de hasán soha nem pettyes. A tarajos gőte hasán ellenben feltűnő fekete mintázat látható. Elterjedése: Dánia déli részétől Romániáig és Bulgáriáig, valamint Franciaország középső tájaitól Görögországig. Elszigetelten előfordul az Ibériai-félszigeten, és él Észak-Olaszországban is; Írországból és Angliából hiányzik. Hazánkban az Északi-Középhegység és a Bakony, valamint a Délnyugat-Dunántúl néhány pontján él.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kecskebéka fejlődési rendellenességek

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, …

Leave a Reply