Hüllők

Jegyei: közepes nagyságú, karcsú szalamandra, kidülledő szemekkel és jól látható fültőmirigyekkel; bőre sima, farka hengeres, vékony, nagyjából olyan hosszú, mint a teste. Hátoldala többnyire világos vagy sötétbarnás, apró sárga foltokkal. Oldala szintén sárgás, lábai és farka részben halvány rózsásak, hasa enyhén vörhenyes, világos jegyekkel. A hímek faroktövén feltűnő, előreirányuló, puha …

Jegyei: egyszínű, csillogó fekete szalamandra, oldalán egy sor szemölccsel, amelyeket jellegzetes harántirányú barázdák választanak el egymástól. Bőre egyébként sima, fején jól látható, kiálló fültőmirigyek (parotid mirigyek) vannak. Végtagjai viszonylag erősek, a mellsőkön négy, a hátulsókon öt ujj van. Lassú mozgású állat, teste járás közben enyhén kígyózik, és kissé fölemelkedik a …

Legtöbbször éjjel rakják le a lárvákat, egy-egy erősebb nőstény akár hetvenet is. Azok röviddel ezelőtt, vagy a kloákán való áthaladáskor (ami igen gyors lehet) bújnak ki a peteburokból. A lárvák fejükkel vagy farkukkal előre, de nemritkán összetekeredve születnek. Mivel a nőstény a szülés pillanatában hátsó lábait általában kissé felemeli, ekkor …

Csak lassanként, szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím-e vagy nőstény. A hím párzáskor a nőstény teste alá mászik, majd gyorsan előrecsúszik, míg orra eléri annak torkát. Ekkor partnerét szorosan átöleli, erős karjait hátulról annak elülső végtagjaira kulcsolja. Mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani, mozgásuk …

Élőhelye: tiszta vizű patakok és csermelyek környéke, elsősorban a lomberdőben gazdag dombvidékeken és közép-hegységekben. A dús növényzetű szurdokokat és a mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket kedveli, valamint az olyan öreg lombos erdőket, ahol sok a kidőlt fa és a farönk. 400 m alatt ritkán fordul elő; jórészt …

Jegyei: viszonylag nagy testű, robusztus, eléggé esetlen szalamandra, feje széles, orra lekerekített; kiugró, sötét szemei és feltűnő, hosszúkás fültőmirigydudorai vannak. Viszonylag kurta, vaskos végtagjai közül a mellsőkön négy, a hátulsókon öt rövid, vastag ujja van. Farka a testhossznál rövidebb, keresztmetszetben kerekded. Háta közepén két sor mirigypórus húzódik, az oldalán lévő …

A farkos kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb képviselői. Egyfajta átmenetet jelentenek a vízi és a szárazföldi életmód között. Mozgásuk lassú, a talajon még mindig „kígyózva”, hullámzó testtel haladnak. Hosszúkás, henger alakú vagy oldalról kissé lapított testüket kicsiny, viszonylag gyenge lábak hordozzák. A törzs hosszú farokban végződik, amely e csoportot egyértelműen …

Sokak rémálmainak főszereplője ez a két métert is maghaladó állat. Csúszós, hosszú és a mintája sem túl barátságos. Ennek köszönhetően kevesekről mondható el, hogy a kedvenc állatai közé tartozik. Szörnyű kinézete mellett sok régi mende-monda is gondoskodik róla, hogy félelmet ébresszen a kígyó az emberekben. Persze ezeknek néha van alapja, …

A foltos szalamandra külsejét tekintve igen könnyedén felismerhető. Egy viszonylag nagy testű, robusztus állatról van szó. Vastag végtagjain, a mellsőkön négy, míg a hátulsókon öt rövid, azonban annál vastagabb ujja van. Farka jóval rövidebb testhosszánál, vége pedig lekerekedik. A szalamandra színe többnyire fekete, foltja viszont eléggé változatosak. Sárga, narancssárga, halványvörös …

A hüllők négylábú magzatburkos állatok. Ma élő rendjük szerint 4 fajtát különböztetünk meg: Teknősök Krokodilok Felemásgyíkok Pikkelyes hüllők A hüllők az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordulnak. Legjobban azonban a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken. Ezeket az állatokat hidegvérűeknek nevezik mivel testhőmérsékletüket állandó értéken nem tudják fenntartani.Testhőmérsékletük többé-kevésbé a környezet hőmérsékletének …