Hüllők

Görög hegyesfejűgyík Lacerta graeca Jellegzetességei: A Görög hegyesfejű gyík termetes, de karcsú gyík, nyújtott, ráncos nyakkal és hosszú fejjel. Végtagjai és farka szintén nyúlánkak, ez utóbbi hosszú, vékony csúcsban hegyesedik ki. A kissé fényes hát színezete a sárgásbarnától a szürkésbarnáig vagy szürkéig változhat, közepén kicsi sötét pettyek és szeplők láthatók, …

Közönséges bordásgyík jellegzetessége: igen karcsú, apró fejű gyík, hát- és oldalpikkelyei erősen ormósak, farka nagyon hosszú. Háta világos- vagy sötétbarna, de lehet olajzöld, a sötét testoldattól egy markáns, fehéres vagy sárgás csík választja el, vállfoltja kék. A hát közepén olykor elmosódott, sötét mintázat látható. A hátsó lábak és a farok …

Kígyószemű gyík Ophisops elegans Jegyei: karcsú gyík, hátán barnás. Az általában világossötét pepita mintás testoldalt a háttól markáns, a hastól egy kevésbé feltűnő sárgás csík választja el. A hátat és a testoldalt többnyire feketés és sokszor sorba rendeződött foltok díszítik. A has fehéresszürke vagy fakózöldes. Az alsó szemhéj átlátszó „pápaszemet” …

Jegyei: izmos testű kígyó, feje jól elhatárolt, háromszögű vagy szívalakú, az orr csúcsán feltűnő, lágy szarvacskája van. Pupillája függőleges állású, testpikkelyei ormósak, farka rövid. Színezete figyelemre méltóan változatos: lehet fehéres-, világos- vagy sötétszürke, sárga, olajzöld, barnás vagy téglavörös. Hátán egy keskenyebb vagy szélesebb, cikcakkos vagy hullámos szalag fut, amely a …

Életmódja: reggel általában már akkor előjön rejtekéről, amikor még hideg van, és nem is süt a nap. Ilyenkor lassan megszokott napozóhelyére csúszik, és gyűrűkbe tekeredve vagy testét hullámokba rendezve várja az első meleg sugarakat. Amint feltűnik a nap, testét ellapítja, hogy a lehető legtöbb fény érje. Addig pihen így, amíg …

Tápláléka: elsősorban rágcsálókat fogyaszt, de helyenként a gyepi béka, másutt az elevenszülő gyík vagy a cickányok képezik fő táplálékát. Rendszerint lesben áll, de portyázni is szokott, a felszínen és a föld alatti járatokban egyaránt. Ha észrevett egy pockot, igyekszik lassan megközelíteni. Marás után többnyire elengedi, és megvárja, amíg hat a …

Jegyei: közepes termetű vipera, háromszögletű feje jól elválik a nyaktól, szeme sárga vagy barnás, pupillája függőlegesen metszett, orrcsúcsa enyhén felhajlik, pikkelyei ormósak, farka rövid. Alapszíne lehet világosszürke, szürkésbarna, sárgás, barna vagy téglavörös. Mintázata többnyire sötét, ferdén elcsúsztatott keresztfoltokból áll. Néha ezek zegzugos vagy hullámos hátszalaggá állnak össze, amely viszont szaggatott …

Az Áspis vipera szeret napozni, de amennyiben napozóhelye túlságosan felmelegszik (az áspis vipera kb. 37 %-ot visel még el), félárnyékot keres magának, viszszahúzódik rejtekére, vagy portyázni indul. Ha útja nagy kiterjedésű, viszonylag hűvös, árnyékos részen vezet át, teste gyorsan kihűl. Ilyenkor igyekszik olyan napos helyet találni, ahol újra felmelegedhet. Hogy …

Jegyei: izmos, vaskos testű kígyó, feje csak kissé különül el a nyaktól, feltűnő, vöröses szemének pupillája függőleges állású. pikkelyei ormósak, farka elég rövid. Háta fehéres-, ezüst- vagy világosszürke, de lehet sárgás, vörhenyes, rézszínű vagy fekete is. Fején gyakran X alakú vagy ahhoz hasonló jegy látható, szemétől pedig sötét csík fut …

A Parlagi vipera igen óvatos, a föld legkisebb rezdülésére (amelyet a lépkedő embertől több méterre megérez) elillan rejtekére. A parlagi vipera március-áprilisban fejezi be téli pihenőjét. Rögtön ezután vedlik, majd májusban párosodik. Többnyire 4-6, ritkábban akár 8-15 utódját szeptemberben szüli meg. A fialás után a nőstény teste beesett, bőre szinte …