Kezdőlap / Állatok / Hüllők (page 12)

Hüllők

A Szicíliai és a Máltai faligyík

Szicíliai faligyík Podarcis wagleriana Jegyei: kifejezetten kecses, közepes termetű gyík, enyhén lapított, hegyes orrban végződő fej,apró, szemcsés hátpikkelyek és hosszú, karcsú farok jellemzik. A hímek kontrasztos, a test többi részétől elütően középső zöld hátsávja lehet egyszínű vagy vékony sötét középvonallal kettéosztott és ezenfelül elszórt fekete pettyekkel és pontokkal is tarkított, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Szkírioszi faligyík és a Balkáni homokigyík

Szkíroszi faligyík Podarcis gaigeae Jegyei: karcsú, de elég nagy termetű gyík, farka közepesen hosszú. Háta a zöld legkülönbözőbb árnyalatait öltheti magára, de lehet barna is. A hát középvonala szinte mindig feketés, a hímnél élénkebb, elütő színű, és oldalról általában világos csík szegélyezi. A test oldalán sötét rácsminta fut végig. Mindkét …

Érdekel a cikk folytatása? »

Horvát faligyík Lacerta horvathi

Jegyei: kis növésű, karcsú gyík, lapos feje tompa orrban végződik, farka hosszú, erős, elvékonyodó. Hátoldalán a tarkótól induló és gyakran még a farokra is kiterjedő, széles, olajszínű vagy világosszürke sáv fut végig. Oldalán széles, sötét vagy világos rőtbarna, fogazott szegélyű csík látható, amely a farkon sötét foltsorba megy át. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

A krokodil egy igazi ősi faj

A krokodilok a mai állatvilág legősibb képviselői közé tartoznak, a faj kialakulása korábbra tehető, mint a dinoszauruszoké. Ez alatt a hosszú idő alatt, azonban, küllemük alig változott. Ma mint egy húsz fajuk van, között találjuk még a legnagyobb ma élő hüllőt. A krokodilok körülbelül 200 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A komodói varánusz

Komodói varánusz (Varanus komodoensis), vagy ahogy még hívják a komodói sárkány, a varánuszfélék családjának legismertebb faja. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös könyv listáján. Ez a varánusz a világ legnagyobb gyíkja, hossza átlagosan 2-3 méter, súlya 70 kg. A komodói sárkány az Indonéz-szigetvilág lakója. Csak pár kisebb szigeten él …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az anakonda táplálkozása és szaporodása

A nagy anakonda szaporodása Az anakonda párzási időszaka januártól júniusig tart. A párzási időszakban az ivarérett nőstény valóságos feromonösvényt hagy , amellyel egyszerre akár több hímet is magához vonz. Ezek között az illatanyagok között van légi úton terjedő is, ezért a hímek nemcsak a nőstény útvonalának irányából, hanem máshonnan is …

Érdekel a cikk folytatása? »

Harapós teknős, az aligátor teknős

Az aligátor teknős az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén és Közép-Amerikában honos. Szereti a lassúbb folyású, zavaros vizű folyókat és tavakat. Kedveli a vízinövényekkel sűrűn benőtt területeket, ahol lesből támad áldozatára. Számuk a világon alacsony, de állománya még stabil. Az aligátor teknős Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájába is bekerült, mint veszélyeztetett …

Érdekel a cikk folytatása? »

Cafrangos teknős az álcázás mestere

A cafrangos teknős ( matamata, vagy Chelus fimbriatus) élőhelye Dél-Amerika középső és északi részel (Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Észak- és Közép-Brazília), főleg az Amazonas mellékágai. Az indiánok nevezték el matamatának, aminek a jelentése gyilkolok. Édesvízi trópusi jelleg állat, kedveli a lassú folyású, iszapos fenekű folyókat, ártereket, tavakat. Rejtőzködő életmódot folytat. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Réti gyík Lacerta praticola

Réti gyík Lacerta praticolaJellegzetességei: A réti gyík apró termetű, rövid lábú gyík, kicsiny fejjel, nyújtott testtel és közepesen hosszú farokkal. Színezete elég egységes, az állat felül tarkójától a farka tövéig szürke, szürkésbarna, barna vagy vörösesbarna. A hát közepén jól látható világos- vagy sötétbarna, esetleg vörösbarna, kétoldalt apró foltokkal szegélyezett hosszanti …

Érdekel a cikk folytatása? »