Hüllők

Kis-ázsiai törpesikló Eirenis modestus Jegyei: termete kicsiny, de szeme nagy, feje alig határolódik el a nyaktól. Háta és oldala többnyire egyszínű világosbarna, szürkésbarna vagy rőtes homokszínű, ritkán sötéten foltos. Hasa piszkosfehér vagy sárgás. A test színeivel erős kontrasztot képez a fekete fejmintázat. Teljes hossza 50-60 cm. Elterjedése: az Égei-tenger szigetein, …

Fitosorrú vipera Vipera latasti Jegyei: közepes méretű vipera, feje jól elkülönül a nyaktól, lágy orrszarvacskája van és ormós pikkelyei; szembogara függőlegesen metszett. Háta és oldala világosszürke, sárgásszürke, vörös- vagy sötétbarna. Hátszalagja szaggatott vagy hullámos, többnyire széles, a hímeknél általában feketés vagy fekete, a nőstényeknél szürke vagy barnás. Oldalán sötét foltok …

A kétéltűek a szárazföldi gerincesek legősibb osztálya. Elődeik 350 millió éve kezdtek áttérni a vízi életmódról a szárazföldire. Ők a halak egy ősi ágából származtak, amelyhez legközelebb a mai bojtosúszós halak állnak. Mell- és hasúszóikból fokozatosan kezdetleges lábak alakultak ki, amelyekkel a sekély vízből a szárazra tudtak evickélni. A szárazföldi …

Pannongyík Ablepharus kitaibeli Jegyei: aprócska, karcsú, siklószemű szkinkféle, messze szétálló, gyenge lábak, sima pikkelyek és kicsiny, a törzstől alig elkülönülő fej, valamint apró, az összenőtt, átlátszó szemhéjakból álló szemhéjablakkal védett szem jellemzik. Vaskos farka finom csúcsban végződik. A hátoldal fémfényű bronzvagy olajbarna, a has többnyire zöldes vagy kékesszürke. A hátmintázat …

Spanyol ércesgyík Chalcides bedriagai Jegyei: a foltos ércesgyíkhoz nagyon hasonló, de kisebb faj. Feje kicsiny és kúp alakú, orra lekerekített. szeme pici, fülnyílása jól látható. Farka olyan hosszú, mint a teste, hegyes, lábai és ujjai rövidek. Hátoldala olajbarna, sárgásbarna, barna vagy szürke. Mintázata elszórt, fehéres, sötét keretbe foglalt szemfoltokból áll; …

Pettyes kígyógyík Ophiomorus punctatissimus Jegyei: aprócska, sima pikkelyű, lábatlan szkink, teste nyújtott, kígyószerű. Kicsiny, elkeskenyedő, enyhén szögletesnek hatófeje, lekerekített orra, pici szeme és alig felismerhető, pikkelyekkel fedett fülnyílása van. Hengeres farkának vége kúpos. Alapszíne sárgás, krémszínű vagy világosbarnás. Oldala és hasa hússzínű is lehet. Minden egyes pikkelyén sötét pontot visel. …

Szkíroszi faligyík Podarcis gaigeae Jegyei: karcsú, de elég nagy termetű gyík, farka közepesen hosszú. Háta a zöld legkülönbözőbb árnyalatait öltheti magára, de lehet barna is. A hát középvonala szinte mindig feketés, a hímnél élénkebb, elütő színű, és oldalról általában világos csík szegélyezi. A test oldalán sötét rácsminta fut végig. Mindkét …

Peloponnészoszi faligyík Podarcis peloponnesiaca Jegyei: nagy, erős alkatú, feltűnő színezetű faj, a hímek masszív fejükről és barnás vagy zöldes alapszínükről ismerhetők fel. A h

Hegyesfejű gyík Lacerta oxycephala Jegyei: feltűnően karcsú, közepes termetű gyík, hosszúkás, rendkívül lapos és kicsúcsosodó fejjel, széles nyakkal és lapított testtel. Végtagjai kecsesek, hosszú farkának töve széles. Felső oldalán és végtagjain általában sötétszürke, kékesszürke, feketésbarna vagy fekete alapon világos rácsminta látható. A farok gyakran a csúcsáig élénk kékesszürke színű, néha …

Spanyol faligyík Podarcis hispanica Jegyei: kicsiny, karcsú faligyík, hegyes orr, lapos törzs és mérsékelten hosszú farok jellemzik. A hát alapszíne többnyire barna vagy szürkésbarna, ritkábban zöldes, világos vagy sötét pontozás vagy rácsminta díszítheti, illetve sötét középvonal és (főleg a nőstényeknél) élénk világos és sötét hosszanti csíkozás húzódhat rajta. A testoldal …