Hüllők

A Parlagi vipera igen óvatos, a föld legkisebb rezdülésére (amelyet a lépkedő embertől több méterre megérez) elillan rejtekére. A parlagi vipera március-áprilisban fejezi be téli pihenőjét. Rögtön ezután vedlik, majd májusban párosodik. Többnyire 4-6, ritkábban akár 8-15 utódját szeptemberben szüli meg. A fialás után a nőstény teste beesett, bőre szinte …

Jegyei: kicsiny, de robusztus alkatú vipera. feje alig különül el a nyaktól, szembogara függőleges hasítékú, pikkelyei ormósak, farka rövid. Háta a szürke és a barna különféle árnyalataival színezett; mintázata szalmasárga alapon nem túl széles, kávé- vagy feketésbarna, feketével szegett cikcakkos hátszalagból, valamint nagy sötét oldalfoltokból áll. A fej felső oldalán …

Meleg időben pedig már márciusban ismét aktív. Az áprilisban történő párzás során a hím párja nyakába harapva körbefonja annak testét. A nőstény szaporodási ciklusa jóltápláltságától és a tavaszi időjárástól függ; minden évben vagy csak minden 2-3. évben fial. A 4-15 utód átlátszó hártyás burokban jön a világra; majd fürge, tekergő …

Jegyei: viszonylag kis termetű, izmos sikló karcsú, hegyes feje alig válik külön nyakától, szeme kicsi, szembogara kerek, pikkelyei simák, farka hosszú. A hímek hátának és oldalának alapszínezete barnás vagy vörhenyesbarna, a nőstényeké szürke vagy barnásfekete. A hátmintázat általában kis sötét pettyekből vagy cseppfoltokból áll, amelyek egy része halvány hosszanti csíkokká …

Jegyei: közepes termetű, karcsú sikló, hosszúkás, keskeny fej, nagy szem, kerek szembogár, bogár, erősen ormós mós pikkelyek és hosszú farok jellemzik. Felül szürkés, olajszürke vagy barnás; ritkán lehet feketés is. Mintázata többé-kevésbé jól kivehetően hosszanti sorokba rendezett, gyakran egymáshoz képest ferdén elcsúsztatott, sötét hátfoltokból áll, amelyek keresztcsíkokká is összeolvadhatnak. Hasán …

Egy-egy nőstény rendszerint 30 tojást rak, de voltak már 73, 96, sőt 105 tojásos fészkek is. Természetes körülmények közt a fiatalok 60-75 nap alatt kelnek ki. Ekkor 15-20 cm hosszúak, színük már azonos szüleikével. Tápláléka: a vízisikló elsősorban valódi békákat (Rana-fajokat) eszik, de rend-szeresen fogyaszt levelibékákat, varangyokat és farkos kétéltűeket …

A vízisikló meleg nyári estéken naplementéig kinn vadászhat. Nemcsak a szárazon olyan mozgékony és fürge, kitűnően és szívesen úszik, akár a víz alatt is. Szeptember végén, október elején föld alatti járatokba, természetes üregekbe, fatuskók alá vagy sziklahasadékokba kúszik téli álmot aludni. Az igazán megfelelő helyeken több, sőt gyakran igen sok …

Jegyei: nagy, izmos sikló, ovális, a nyaktól élesen elhatárolt fej, nagy szem, kerek szembogár, feltűnően ormós testpikkelyek és hosszú farok jellemzik. Színezete a szürke valamely árnyalata, ritkán barnás. A vízisikló lehet mintázatlan, lehetnek hátán és oldalán fekete foltok, és ezekhez párosulhatnak világos hosszanti csíkok is. Fején rendszerint egy többé-kevésbé feltűnő, …

Az erdei sikló lassan lopja be áldozatát. Ha eléggé megközelítette, nyakát visszagörbíti, majd gyorsan előretör. Áldozatát megharapva köré tekeredik és megfojtja. Hamar lazít halálos ölelésén, szaglása és ízlelése révén megkeresi az állat fejét, és annál fogva bekebelezi. Egy egy nagyobb zsákmány lenyelése 15-20 percig is eltarthat. Utána hatalmasra tátja száját, …

A hímek párt keresve napokig kószálnak. Ha két hím találkozik, legtöbbször ártalmatlan erőpróbára (látszatharc) kerül sor; át- meg átsiklanak egymáson, igyekeznek egymás fölébe kerülni és az ellenfelet a földre szorítani. E vér nélküli párharc a gyengébb állat megfutamodásával végződik. A nemek kifinomult szaglásuk segítségével ismerik fel egymást. Amikor a hím …