Állatok

Egyre népszerűbb a hüllők iránti érdeklődés. A Pettyes gőte is sokak kedvence. Jegyei: karcsú gőte, finom végtagokkal, nyújtott fején 3 hosszanti barázdával, a vízi alak bőre sima, míg a szárazföldié száraz és finoman szemölcsös. A hím színezete: a fejen sötét és világos hosszanti sávok, a hát és a testoldal olaj …

Jegyei: kicsi, zömök gőte, bőre szemölcsös. Széles fején 3 hosszanti barázda látható. Háta olajosan zöldes vagy barnás, gyakran sötéten pettyezett vagy márványozott. Hasoldala egyszínű sárga vagy narancsos. A farok oldalról lapított, mérsékelten széles vitorlákkal, vége egészen fonálszerű. A hím teljes hossza 80-90 mm, a nőstényé 100 mm. Elterjedése: Kárpátok, Tátra. …

Ha a téli szállásukra igyekvő állatokat erős fagy lepi meg, vagy éppen a rejtekhely nem. Ha az európai gőtéket mesterségesen megakadályozzák abban, hogy téli álmot aludjanak, nem képesek szaporodni. Tápláléka: szárazföldi élete során az alpesi gőte mindenféle rovart és azok lárváit, férgeket, ászkákat és pókokat fogyaszt. A vízben a vízi …

Mivel gyakran növényzet nélküli, tiszta és világos aljzatú vizekben fordulnak elő, más fajokhoz képest könnyebb őket megfigyelni. Mint a pettyes gőténél, sok esetben itt is több hím gyűlik egyetlen nőstény köré. Az udvarló hím szembefordul párjával, úgy, hogy orrukat össze tudják érinteni, majd az oldalához tartja farkát, és a kloákájából …

Bár alföldeken is megél, de elsősorban a domb és hegyvidékek lakója. A hegyekben 3000 m-ig hatol fel. A vízközeli biotópokat kedveli, amilyenek a buján benőtt patakvölgyek, ritkás lomberdők és a parkszerű tájak. Álló vagy lassú folyású vízre van szüksége, ahol szaporodhat. Elterjedési területének déli részén túlnyomórészt magasabb fekvésű helyeken él, …

Jegyei: közepes termetű, lapos és széles fejű gőte, teste erőteljes, lábai rövidek, farka oldalról lapított, bőre a szárazföldön száraz, bársonyos, gyakran enyhén szemölcsös. A vízi élet során bőre sima, különösen a hímeké, nászidőben; nyugalmi ruhában szürkés vagy csaknem feketés is lehet, hátoldalán matt foltokkal, míg hasoldala narancssárga vagy akár tűzpiros. …

Az idősebb lárváknak feltűnő kopoltyúbojtjaik nőnek, törzsükön haránt irányú izomárkok láthatók, hátukon és farkukon magas, hosszú és hegyes lefutású úszóhártya van. Leginkább a vízinövények közt bujkálnak, de a nyílt vízben is meg lehet figyelni őket, amint mozdulatlanul lebegnek. A békalárvákkal szemben, amelyeknek először a hátsó lábuk nő ki, a gőtelárváknál …

Látótávolságán belül minden feltűnő mozgásra reagál, és ösztönösen odaúszik. Ha hímek találkoznak, orrukat összeérintik, és így ismerik fel egymás nemét. Amikor egy hím végre egy nőstényre akad, ferdén vagy keresztben helyezkedik el előtte. Hátát felpúposítja, mint egy macska, és farkát nagy ívben legyezve a nőstény felé tereli a kloákájából kiáramló …

Magyarországon a korábbi törzsalak, a közönséges tarajos gőte (T. cristatus) a leggyakoribb, de a Dunántúl déli részén a T. dobrogicus is él, a nyugati határszélen pedig a T. carnifexelőfordulása is gyanítható. Élőhelye: az alföldeket és a hegyeket egyaránt meghódította. 1000 m-ig rendszeresen, de ritkábban 2000m-ig is felhatol. Sokféle biotópban megél, …

Jegyei: nagy, általában elég robusztus gőte, durva szemölcsös bőrrel és erős végtagokkal, valamint hosszú, fekete-sárga gyűrűs ujjakkal. A farok kb. a testtel egyenlő hosszú, oldalról lapított, a nősténynél az alsó éle sárga vagy narancsszínű. A vízben élő állatok háta rendszerint sötétbarnás vagy feketés, általában feketén foltos; a szárazföldön élők ellenben …