Az egyiptomi istenek közül fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcol Agep, a sötétség gonosz kígyója ellen. A macskát mindenekelőtt Bastet istennő állataként tisztelték. A gyermekek születéséért és a Hold égi útjáért felelős termékenység istennőt gyakran ábrázolták macskafejű …
Érdekel a cikk folytatása? »Mit tudunk a medúzáról?
Az óceánok, tengerek vizeiben él ez az igen fura élőlény, angol neve egyértelműen kifejező, kocsonyahal. De mit is érdemes tudni a medúzáról?Rendszertanilag az űrbelű állatok törzsének, csalánozók altörzsének, medúzafélék osztályába sorolják. Legjellemzőbb rájuk, hogy sejtjeik valódi szöveteket alkotnak, ez a sejtréteg foglal magába egy nagyobb űrt, így 90%-ban vízből állnak. Testük …
Érdekel a cikk folytatása? »Bölömbika
A Bölömbika a gólyaalakúak rendjébe tartozik. Ezen belül pedig a gémfélék családjába tartozó gázlómadár. Rengeteg régi magyar nevet is aggattak rá, mint például a nádi bika, bikagém, vízi bika. Megjelenését tekintve alapvetően világosbarna rejtő színű. Sötétbarna tollazatú és emellett fekete csíkokkal mintázott. A feje felső része fekete és a szája …
Érdekel a cikk folytatása? »Lisztbogár a leggyakoribb zsizsik fajta
A lisztbogár fajtái a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor), az apró lisztbogár (Tribolium madens). A lisztbogár 3-17 mm nagyságú, színe sötétbarna, vagy fekete, alakjuk megnyúlt . A nőstények életükben akár több száz petét is raknak le táplálékra, vagy annak a csomagolóanyagára. Naponta csak 10-15 petét …
Érdekel a cikk folytatása? »A kenyérbogár
Két fajtája van a kenyérbogár (Stegobium paniceum) és a nagy kenyérbogár (Tenebriodes mauritanicus) Kártékony rovarok. A kenyérbogarak 2-11 mm nagyságúak, színűk rozsdavörös, vagy fekete testűk hengeres. Egy nőstény élete folyamán átlagban 500 petét rak le egyesével, vagy kisebb csomókban a tápanyagra, illetve azok csomagolóanyagára. Az 1-3 hét alatt kikelő lárvák …
Érdekel a cikk folytatása? »Zsizsik
Jellemzői: A zsizsikek a bogarak csoportjába tartoznak. Többnyire felül kissé lapított tojásforma vagy gömbölyödő testalkatúak, melyből a hátul befűződött fej ormányszerűen nyúlik előre. Fejlődésük magvakban megy végbe. Két pár szárnyuk van. A felső szárnyak fő feladata, hogy a vékony és könnyen sérülő hátulsó szárnyakat, valamint a potrohot védjék. A kemény …
Érdekel a cikk folytatása? »A macska származása
A macskák jóval az ember előtt jelentek meg a Földön. Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt alakultak ki a kutya- és macskafélék. A tudósok ma már egyetértenek abban, hogy az európai vadmacska afrikai rokona, a kaffermacska volt a házimacska őse. A házimacska farka ugyanúgy elvékonyodik a vége felé, mint a kaffermacskáé, …
Érdekel a cikk folytatása? »Gyógyító kedvencek
Kétségtelen, mekkora segítségére vannak az embereknek a speciálisan kiképzett kedvencek, például a vakvezető kutyák. Ám az átlagos kis háziállatok, akár egy aranyhal is nagyon jó hatással lehetnek ránk. Társak lehetnek a magányban, közelebb hozhatnak bennünket más emberekhez, mozgásra és játékra ösztönöznek, és nem utolsó sorban a szeretetük feltétel nélküli.Vizsgálatok kimutatták, …
Érdekel a cikk folytatása? »Bögöly az őslégy
A bögölyök vérszívó állatok. Ez az életmód befolyásolta a bögölyök fejlődését, elterjedését a Földön. A bögölyfélék a légyalkatúak alrendjének egyik családja. Ebbe a családba több mint kétezer faj tartozik. A bögöly nagy termetű, vaskos, zömök testű, ősi légy. A bögöly feje nagy, félgömb alakú, hátulja homorú, olyan széles, mint a …
Érdekel a cikk folytatása? »Lappantyú? Az meg micsoda?
Az európai lappantyú latin neve caprimulgus europaeus. A madarak osztályának lappantyúalakúak rendjéhez, ezen belül a lappantyúfélék családjába tartozik. Hazánkban leginkább az Alföldön fordul elő gyakran, illetve egyéb dombvidéki területeken is megjelenhetnek kisebb számban. Sok népies névvel is büszkélkedhet, ilyen a kecskefejő, álomfilkó, álmosmadár, bagolyföcske, kecskeszopó, éjjelifecske. Minden megnevezése utal jellegzetes …
Érdekel a cikk folytatása? »