Állatok

A puma Észak-Amerika legnagyobb macskaféléje (néhány kisebb jaguárpopulációtól eltekintve). Hívják hegyi oroszlánnak vagy kaguárnak is ,de még számos elnevezése ismeretes. A farkas és a medve mellett az egyik legfontosabb ragadozó elterjedési területén, Dél-Amerika déli részétől egészen Alaszkáig. Észak-Amerika keleti részén számuk növekedni látszik, mivel egyre többen számolnak be arról, hogy …

Az axolotl a gőtéhez hasonlóan, a farkos kétéltűek közé tartozik. Az állat alapszíne eredetileg sötétszürke, amelyen fekete foltok láthatóak hasa pedig világosszürke. Különböző színváltozatok is vannak azonban ezeket csak később fogságban tenyésztették ki. Az állatok hossza elérheti a 30 cm-t is. Első lábain négy, a hátsókon öt ujj van. Bőrük …

Jegyei: közepes méretű, széles fejű, viszonylag kis szemű gőte, feltűnően szemölcsös bőrrel, erős lábakkal és lapított farokkal. Hátának színezete változó, alap-színe általában sárgás, barnás vagy feketés, gyakran sárgás foltokkal és középen világos, a farok felső élére is ráhúzódó csíkkal. Hasának oldala világos, közepe többnyire sárgás vagy narancsszínű. A hímek robusztusabbak, …

Állandó vizekben a kifejlett példányok gyakran egész évben vízi életet élnek. Mivel egyes élőhelyeiken nyáron minden vízfelület és a felső talajrétegek is kiszáradnak, és ekkor a bordás gőték is eltűnnek, gyanítható, hogy ilyenkor nagyobb csapatokban nyirkos földi üregekbe húzódnak hosszabb kényszerpihenőre. Ilyen rejtekhelyet sajnos még nem sikerült találni. Az esők …

Életmódja: az alpesi szalamandrák főként éjjel tevékenykednek. Esős időben azonban, vagy tavasszal, amikor úrrá lesz rajtuk a párzási izgalom, gyakran egész nap nyüzsögnek, sőt olykor nagy számban látni őket. A nász csúcsán a hím partnere alá mászik, és mellső lábával erősen átkarolja annak elülső végtagját. Egy darabig így cipeli párját …

Jegyei: közepes nagyságú, karcsú szalamandra, kidülledő szemekkel és jól látható fültőmirigyekkel; bőre sima, farka hengeres, vékony, nagyjából olyan hosszú, mint a teste. Hátoldala többnyire világos vagy sötétbarnás, apró sárga foltokkal. Oldala szintén sárgás, lábai és farka részben halvány rózsásak, hasa enyhén vörhenyes, világos jegyekkel. A hímek faroktövén feltűnő, előreirányuló, puha …

Jegyei: egyszínű, csillogó fekete szalamandra, oldalán egy sor szemölccsel, amelyeket jellegzetes harántirányú barázdák választanak el egymástól. Bőre egyébként sima, fején jól látható, kiálló fültőmirigyek (parotid mirigyek) vannak. Végtagjai viszonylag erősek, a mellsőkön négy, a hátulsókon öt ujj van. Lassú mozgású állat, teste járás közben enyhén kígyózik, és kissé fölemelkedik a …

Legtöbbször éjjel rakják le a lárvákat, egy-egy erősebb nőstény akár hetvenet is. Azok röviddel ezelőtt, vagy a kloákán való áthaladáskor (ami igen gyors lehet) bújnak ki a peteburokból. A lárvák fejükkel vagy farkukkal előre, de nemritkán összetekeredve születnek. Mivel a nőstény a szülés pillanatában hátsó lábait általában kissé felemeli, ekkor …

Csak lassanként, szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím-e vagy nőstény. A hím párzáskor a nőstény teste alá mászik, majd gyorsan előrecsúszik, míg orra eléri annak torkát. Ekkor partnerét szorosan átöleli, erős karjait hátulról annak elülső végtagjaira kulcsolja. Mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani, mozgásuk …

Élőhelye: tiszta vizű patakok és csermelyek környéke, elsősorban a lomberdőben gazdag dombvidékeken és közép-hegységekben. A dús növényzetű szurdokokat és a mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket kedveli, valamint az olyan öreg lombos erdőket, ahol sok a kidőlt fa és a farönk. 400 m alatt ritkán fordul elő; jórészt …