Állatok

Jellegzetességei: közepes termetű gyík, koponyája masszív alkatú, törzse zömök, végtagjai izmosak, farka hosszú. A hímek alapszíne világos- vagy sötétzöld. sűrű, apró fekete pettyekkel borítva. hasoldaluk pedig élénk-sárga vagy zöldes, szintén fekete mintázattal. A nőstények háta is zöld vagy gyakran inkább barnászöldes, többnyire nagy, fekete, hosszanti csíkokat alkotó foltokkal, oldalukon pedig …

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …

A rovarok egyik kiemelkedően sikeres és bonyolult társas szerveződésű csoportja a hangyáké. Egy indián legenda szerint valaha az egész Földet víz borította, majd a Teremtő létrehozta a hangyákat, s azok addig-addig szaporodtak és sokasodtak, míg végül szárazföld nem lett belőlük. Ezért bárhol ásunk is le a talajba, mindenütt hangyákra bukkanunk. …

A fácánok többsége erdős, ligetes területek lakója. Napközben a talajon járkálnak, éjszakára azonban a fák ágaira telepednek. Erős lábukkal a korhadó levelek között kapirgálva keresgélik táplálékukat. A talaj felszínén levő rovarokat, férgeket, növényi magvakat szedegetik. Igen jól tudnak gyalogolni, ha pedig veszélyt éreznek, igen gyorsan képesek elfutni – ritkábban menekülnek …

A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, füle azonban valamennyi rokonáénál nagyobb. Sivatagban él – főként Észak-Afrikában, a Sínai-, valamint az Arab-félszigeten -, és különleges módon alkalmazkodott a környezetéhez. A fennek dús, bozontos farkának hegye rendszerint fekete vagy sötétbarna, míg testének prémje …

A strucc a ma élő legmagasabb és legtestesebb madár. Több más rokonához – a nandukhoz, az emuhoz, a kazuárokhoz és a kivikhez – hasonlóan teljesen röpképtelen csak járni, futni tud. A futómadarak tudományos neve: lapos szegycsontúak. A strucc száraz, nyílt síkvidékeken, félsivatagokban, és szavannákon honos. Afrikában sokfelé elterjedt. Futáshoz alkalmazkodott, …

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …

Az állatrendszertan több mint tízezer különböző darázsfajt ismer, ezek életmódjuk alapján számos csoportba sorolhatóak. Sok darázsfaj kolóniákban él, de léteznek magányos életmódot folytató fajok is. A darázstelepek minden évben új életet kezdenek. Ősszel a sejtekben bizonyos lárvák különleges táplálásban részesülnek, s ezek nem dolgozóvá, hanem vagy királynővé, vagy hímmé fejlődnek. …

A termeszek faja egyike a nagy államalkotó rovaroknak, persze nem minden termeszfaj épít várat, de a várépítő termeszek egyszersmind államaik bonyolultabb felépítéséről is nevezetesek. A termeszek társadalmának tagjait hímek, a peterakás feladatát ellátó királynő, valamint a fészkeket építő és a kolóniát védelmező szárnyatlan dolgozók ezrei alkotják. A dolgozók egy része …

A hattyúk jól megtermett, feltűnően hosszú nyakú madarak. Mind a nyolc fajuk sokat időzik a vízen, ahol fejüket és nyakukat a felszín alá dugva, olykor tótágast állva, „szűrögetéssel” táplálkoznak. Némelyikük legel is – a koszkoróhattyú például vízi otthonához közeli rétekre jár, az eurázsiai kis hattyú pedig gyakran keres fel szántóföldeket, …