Állatok

Jegyei: erőteljes felépítésű gyík, feje nagy, magas és rövid, orra lekerekített, teste zömök, lábai vaskosak, és mérsékelten hosszú farka is viszonylag vastag. A fürge gyík esetében a nemek feltűnően különböznek: a hím oldala és alsóteste világos- vagy sötétzöld. A sötét fejtetőről egy széles, szürkés- vagy sötétbarna sáv indul, amely a …

Életmódja, szaporodása : Az első, május-júniusi szaporodás után a zöld gyíkok a megfelelő éghajlatú területeken ismét párosodnak, és június-júliusban újra tojást raknak. Egy fészekalj 20 tojásból is állhat. A fiatalok mintegy 80-85 nap után kelnek ki. A zöld gyík természetes vagy maga vájta rejtekét már kora reggel elhagyja, hogy addig …

Jegyei: igen nagy, robusztus gyík, széles fejjel és sokszor nagyon hosszú farokkal. Sárgászöld vagy zöld hátoldalán finom fekete pontozás látható. Nyakoldala, de gyakran a testoldala is világoskék vagy kékeszöld színű (a hímeknél ez élénkebb, mint a nőstényeken). Torka sárga vagy zöldes, hasa többnyire mintázatlan sárga. A fiatalok halvány- vagy csokoládébarnák, …

Jellegzetességei: közepes termetű gyík, koponyája masszív alkatú, törzse zömök, végtagjai izmosak, farka hosszú. A hímek alapszíne világos- vagy sötétzöld. sűrű, apró fekete pettyekkel borítva. hasoldaluk pedig élénk-sárga vagy zöldes, szintén fekete mintázattal. A nőstények háta is zöld vagy gyakran inkább barnászöldes, többnyire nagy, fekete, hosszanti csíkokat alkotó foltokkal, oldalukon pedig …

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …

A rovarok egyik kiemelkedően sikeres és bonyolult társas szerveződésű csoportja a hangyáké. Egy indián legenda szerint valaha az egész Földet víz borította, majd a Teremtő létrehozta a hangyákat, s azok addig-addig szaporodtak és sokasodtak, míg végül szárazföld nem lett belőlük. Ezért bárhol ásunk is le a talajba, mindenütt hangyákra bukkanunk. …

A fácánok többsége erdős, ligetes területek lakója. Napközben a talajon járkálnak, éjszakára azonban a fák ágaira telepednek. Erős lábukkal a korhadó levelek között kapirgálva keresgélik táplálékukat. A talaj felszínén levő rovarokat, férgeket, növényi magvakat szedegetik. Igen jól tudnak gyalogolni, ha pedig veszélyt éreznek, igen gyorsan képesek elfutni – ritkábban menekülnek …

A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, füle azonban valamennyi rokonáénál nagyobb. Sivatagban él – főként Észak-Afrikában, a Sínai-, valamint az Arab-félszigeten -, és különleges módon alkalmazkodott a környezetéhez. A fennek dús, bozontos farkának hegye rendszerint fekete vagy sötétbarna, míg testének prémje …

A strucc a ma élő legmagasabb és legtestesebb madár. Több más rokonához – a nandukhoz, az emuhoz, a kazuárokhoz és a kivikhez – hasonlóan teljesen röpképtelen csak járni, futni tud. A futómadarak tudományos neve: lapos szegycsontúak. A strucc száraz, nyílt síkvidékeken, félsivatagokban, és szavannákon honos. Afrikában sokfelé elterjedt. Futáshoz alkalmazkodott, …

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …