Járjunk most utána ennek a mókás nevű állatkának! Kevesen tudják, de az ájtatos manó másik neve az imádkozó sáska, talán így közismertebb. Latinul mantis religiosa. Az egyenesszárnyú rovarok családjába tartozik. Kinézetét tekintve zöld színű, körülbelül 75 milliméter hosszú, teste három része a fej, a tor és a potroh. Feje jellegzetesen …
Érdekel a cikk folytatása? »A hangyafélék
A rovarok egyik kiemelkedően sikeres és bonyolult társas szerveződésű csoportja a hangyáké. Egy indián legenda szerint valaha az egész Földet víz borította, majd a Teremtő létrehozta a hangyákat, s azok addig-addig szaporodtak és sokasodtak, míg végül szárazföld nem lett belőlük. Ezért bárhol ásunk is le a talajba, mindenütt hangyákra bukkanunk. …
Érdekel a cikk folytatása? »A darazsak és a méhek kolóniája
Az állatrendszertan több mint tízezer különböző darázsfajt ismer, ezek életmódjuk alapján számos csoportba sorolhatóak. Sok darázsfaj kolóniákban él, de léteznek magányos életmódot folytató fajok is. A darázstelepek minden évben új életet kezdenek. Ősszel a sejtekben bizonyos lárvák különleges táplálásban részesülnek, s ezek nem dolgozóvá, hanem vagy királynővé, vagy hímmé fejlődnek. …
Érdekel a cikk folytatása? »A termeszek
A termeszek faja egyike a nagy államalkotó rovaroknak, persze nem minden termeszfaj épít várat, de a várépítő termeszek egyszersmind államaik bonyolultabb felépítéséről is nevezetesek. A termeszek társadalmának tagjait hímek, a peterakás feladatát ellátó királynő, valamint a fészkeket építő és a kolóniát védelmező szárnyatlan dolgozók ezrei alkotják. A dolgozók egy része …
Érdekel a cikk folytatása? »Ázsiai cincérek
1997-től kezdődően Európa hol egyik, hol másik országában jelent meg az ázsiai citruscincér (Anoploszarvszerű, glabripennis). Az 1970-es évektől egy-egy ázsiai cincér Európába érkezéséről tudunk. Elsőként Olaszországba hurcolták be 1997-ben nagy bonsaiokkal, 2001-ben Ausztria folytatta a sort gránitszállítmányaival, majd Franciaország, Németország, Nagy-Britannia következett, de Lengyelország és Svájc sem maradt ki azon …
Érdekel a cikk folytatása? »A muslica
Igazán érdekes lényeg ezek a muslicák, vagyis az ecet – vagy gyümölcslegyek. Nincsenek sehol egészen addig, amíg valamilyen gyümölcs nem kerül a lakásba. Utána viszont, nincs menekvés. Honnan jelennek meg csak úgy, szinte a semmiből, egyik pillanatról a másikra? És utána hova tűnnek? Még a tudósoknak is némi fejtörést okoz …
Érdekel a cikk folytatása? »A selyemhernyó
A selyemhernyók számos fa levelét megeszik – egyik fajtájuk például a tölgyfa leveleit szereti-,a legfinomabb selyem azonban az eperlevelekkel etetett hernyók gubójából nyerhető. Kínában az eperfát bokrokban nevelik, hogy könnyű legyen a levelek betakarítása és a hernyók etetése. A selyemhernyókat tavasszal, két hónapos intenzív munkával nevelik. Amint megjelenek az eperbokron …
Érdekel a cikk folytatása? »Euszocializáció a rovartársadalomban
A közönséges lódarázs (Vespa crabro), a méhek (Apis mellifica), a társas darazsakhoz, a hangyákhoz vagy a termeszekhez hasonlóan – a szociális rovarok közé tartoznak, amelyek nagy számban képviseltetik magukat bolygónkon. A szociális rovarok közös tulajdonsága az úgynevezett euszocialitás. Ennek alapja a társadalmi elrendezés, ahol egy fészekben együtt él több együttműködő …
Érdekel a cikk folytatása? »A giliszták
A legismertebb féreg a földigiliszta. Csoportjának e jellegzetes képviselője nagyon fontos szerepet tölt be a talaj forgatásában és javításában azzal, hogy behúzza a földbe az avart. Charles Darwin is tanulmányozta a gilisztákat, és ő írta gazdasági fontosságukról az első könyvet A humusz kialakulása a férgek tevékenysége nyomán címmel. Ebben a …
Érdekel a cikk folytatása? »A botsáska
Sokan idegenkednek a rovaroktól, és inkább irtják, mint házi kedvencként tartják őket. Ez a legtöbb faj esetén jogos, de a botsáska a kevés kivétel közé tartozik. Több fajtájuk egyáltalán nem visszataszító, inkább vicces. Valójában nem is sáskák, külön rendet alkotnak. Kb. 2500 fajukat ismerik, de ennél több, még azonosítatlan faj …
Érdekel a cikk folytatása? »