A nádi acsa (Aeschna mixta) a szitakötők rendjébe, a karcsú acsák családjába tartózik. Védett fajta. Közép- és Dél-Európában nagy területen elterjedt faj. Hazánkban is országszerte előfordul. Élőhelye: Főként az állóvizek, csatornák, legfeljebb enyhén áramló vízfolyások lakója. A nyár közepére fejlődik csak ki (egy éves fejlődésű ciklusú), ezért kerüli a gyorsan …
Érdekel a cikk folytatása? »Lisztbogár a leggyakoribb zsizsik fajta
A lisztbogár fajtái a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor), az apró lisztbogár (Tribolium madens). A lisztbogár 3-17 mm nagyságú, színe sötétbarna, vagy fekete, alakjuk megnyúlt . A nőstények életükben akár több száz petét is raknak le táplálékra, vagy annak a csomagolóanyagára. Naponta csak 10-15 petét …
Érdekel a cikk folytatása? »A kenyérbogár
Két fajtája van a kenyérbogár (Stegobium paniceum) és a nagy kenyérbogár (Tenebriodes mauritanicus) Kártékony rovarok. A kenyérbogarak 2-11 mm nagyságúak, színűk rozsdavörös, vagy fekete testűk hengeres. Egy nőstény élete folyamán átlagban 500 petét rak le egyesével, vagy kisebb csomókban a tápanyagra, illetve azok csomagolóanyagára. Az 1-3 hét alatt kikelő lárvák …
Érdekel a cikk folytatása? »Zsizsik
Jellemzői: A zsizsikek a bogarak csoportjába tartoznak. Többnyire felül kissé lapított tojásforma vagy gömbölyödő testalkatúak, melyből a hátul befűződött fej ormányszerűen nyúlik előre. Fejlődésük magvakban megy végbe. Két pár szárnyuk van. A felső szárnyak fő feladata, hogy a vékony és könnyen sérülő hátulsó szárnyakat, valamint a potrohot védjék. A kemény …
Érdekel a cikk folytatása? »Ki az az ájtatos manó?
Járjunk most utána ennek a mókás nevű állatkának! Kevesen tudják, de az ájtatos manó másik neve az imádkozó sáska, talán így közismertebb. Latinul mantis religiosa. Az egyenesszárnyú rovarok családjába tartozik. Kinézetét tekintve zöld színű, körülbelül 75 milliméter hosszú, teste három része a fej, a tor és a potroh. Feje jellegzetesen …
Érdekel a cikk folytatása? »A hangyafélék
A rovarok egyik kiemelkedően sikeres és bonyolult társas szerveződésű csoportja a hangyáké. Egy indián legenda szerint valaha az egész Földet víz borította, majd a Teremtő létrehozta a hangyákat, s azok addig-addig szaporodtak és sokasodtak, míg végül szárazföld nem lett belőlük. Ezért bárhol ásunk is le a talajba, mindenütt hangyákra bukkanunk. …
Érdekel a cikk folytatása? »A darazsak és a méhek kolóniája
Az állatrendszertan több mint tízezer különböző darázsfajt ismer, ezek életmódjuk alapján számos csoportba sorolhatóak. Sok darázsfaj kolóniákban él, de léteznek magányos életmódot folytató fajok is. A darázstelepek minden évben új életet kezdenek. Ősszel a sejtekben bizonyos lárvák különleges táplálásban részesülnek, s ezek nem dolgozóvá, hanem vagy királynővé, vagy hímmé fejlődnek. …
Érdekel a cikk folytatása? »A termeszek
A termeszek faja egyike a nagy államalkotó rovaroknak, persze nem minden termeszfaj épít várat, de a várépítő termeszek egyszersmind államaik bonyolultabb felépítéséről is nevezetesek. A termeszek társadalmának tagjait hímek, a peterakás feladatát ellátó királynő, valamint a fészkeket építő és a kolóniát védelmező szárnyatlan dolgozók ezrei alkotják. A dolgozók egy része …
Érdekel a cikk folytatása? »Ázsiai cincérek
1997-től kezdődően Európa hol egyik, hol másik országában jelent meg az ázsiai citruscincér (Anoploszarvszerű, glabripennis). Az 1970-es évektől egy-egy ázsiai cincér Európába érkezéséről tudunk. Elsőként Olaszországba hurcolták be 1997-ben nagy bonsaiokkal, 2001-ben Ausztria folytatta a sort gránitszállítmányaival, majd Franciaország, Németország, Nagy-Britannia következett, de Lengyelország és Svájc sem maradt ki azon …
Érdekel a cikk folytatása? »A muslica
Igazán érdekes lényeg ezek a muslicák, vagyis az ecet – vagy gyümölcslegyek. Nincsenek sehol egészen addig, amíg valamilyen gyümölcs nem kerül a lakásba. Utána viszont, nincs menekvés. Honnan jelennek meg csak úgy, szinte a semmiből, egyik pillanatról a másikra? És utána hova tűnnek? Még a tudósoknak is némi fejtörést okoz …
Érdekel a cikk folytatása? »