Házasság

A szocialista családmodell sokat hangoztatott eszménye nemcsak a családtervezést és a 2-3 kívánt gyermeket foglalja magában, hanem az egyenrangúságra épülő családstruktúrát és a korszerű szülői szerepmagatartást is. A család szocialista jellege elsősorban demokratikus, szabad légköréből és a társadalom felé való nyitottságából adódik. Ez a nyitottság teszi lehetővé, hogy a szocialista …

A társadalmi-nevelési feltételek pedig fejlett társadalomban igen sokfélék lehetnek. Ezek között vannak olyanok, amelyek gyermekvállalásra, szülői szerepre ösztönöznek, de vannak ezzel ellentétes társadalmi hatások is, s a körülményeken múlik, hogy adott esetben melyik lesz az erősebb. Hagyományosan a nőket sokkal inkább a szülői szerepre nevelték, mint a férfiakat, s e …

Éretlen motívum, ha valaki pl. azért akar gyermeket, mert azt hiszi, hogy ezáltal magához kötheti partnerét, összetarthat egy életképtelennek bizonyult kapcsolatot – holott ezzel csak növeli a kapcsolati problémákat. De éretlen motívum az is, ha valaki csak azért vállalkozik a gyermekre, mert ezt elvárják tőle, vagy mert a gyermekben keres …

A gyermekvállalás érett motívumai rendszerint együtt járnak a szülői szerep megfelelő betöltéséhez szükséges képességekkel. De az is előfordulhat, hogy a családalapítási érettség e két tényezőcsoportja nincs összhangban egymással. Pedig nem elegendő kívánni és vállalni a gyermeket – még érett és sokoldalú indítékok alapján sem! -, ha nem rendelkezünk a jó …

Az első gyermek megszületése mindenképpen új szakasz kezdetét jelenti a házastársi kapcsolat alakulásában. Új helyzet áll elő: eddig csak ketten voltak, most hárman, s a harmadik -az újszülött-egyelőre nem tud alkalmazkodni, így hát a szülőknek kell alkalmazkodniuk hozzá. Ha kívánták és örömmel várták a gyermeket, akkor természetesen szívesen alkalmazkodnak, de …

Vannak nők, akik úgy szeretnének egyenrangúak lenni, hogy közben megőrizzék a hagyományos, függő helyzetükből származott előnyüket is. Ennek érdekében ügyesen lavíroznak az egyenlőség hangoztatása és a nőket illető lovagiasság megkövetelése között. Egy ismerősöm elmondta, hogy amióta „bevezették az egyenlőséget”, felesége a saját fizetését teljes egészében saját magára költi, ruhákat vásárol …

A taktikamentes, őszinte viselkedés nem azonos a szerepmentes viselkedéssel, mert az utóbbi az emberi kapcsolatokban gyakorlatilag sohasem fordul elő. Kapcsolatainkban akarva-akaratlanul valamilyen szerepnek megfelelően viselkedünk. Nem mindegy azonban, hogy tisztában vagyunk-e azzal: milyen szerepet alakítunk, s tudjuk-e valóban alakítani a szerepünket – vagy a szerep alakít bennünket? Másképpen kifejezve az …

A családi feladatok ilyen értelmű megosztása azonban még távolról sem vált általánossá. Inkább csak az terjedt el szélesebb körben, hogy bizonyos háztartási munkákat – az összes tennivalók aránytalanul kisebb hányadát – a férj többé-kevésbé rendszeresen ellát. Pl. ő végzi a takarítást vagy ő viszi a mosnivalót a Patyolatba. Az ilyen …

A szülői szerepek cseréje – és megosztása is – a gyakorlatban több gondot okoz, és különösen a férfiaknak megy nehezen. Legalábbis a többségüknek. Hagyományos neveltetésük következtében ugyanis „nincs érzékük” a gyermekgondozáshoz, főleg a szeretetet nyíltan kimutató, „anyás” magatartáshoz. Pedig nemcsak az anyák munkába állása, de a gyermeknevelés érdeke is elengedhetetlenné …

A foglalkozási vagy kenyérkereső szerepek cseréje nálunk meglehetősen ritka, aminek két fő oka van. Az egyik, hogy általában a nők is kereső foglalkozást folytatnak, a másik, hogy a házastársak eltérő foglalkozása esetén a szakképzettség hiánya eleve lehetetlenné teszi a cserét. Olyasmiről is csak elvétve lehet hallani, hogy egy férj marad …