Társadalom

A Szovjetunióban a hadikommunizmustól a NEP-politikáig A húszas évek elején a szovjet kormány a polgárháborús hadikommunizmus gazdaságáról áttért az ún. „új gazdaságpolitika” (az orosz rövidítése NEP) gyakorlatára. Ennek lényege az volt, hogy a gazdaság legfontosabb posztjai (közlekedés, nehézipar, hadipar, bányászat) állami tulajdonban maradtak, tere nyílt ugyanakkor a szabadpiacnak, az egyéni …

Protekcionizmus A korábbi területi-gazdasági egységek felbomlása és a különböző fejlettségi területek összekapcsolása új határok között – gyökeresen megváltoztatta a gazdasági élet feltételeit a térségben. A volt Monarchia területén hét önálló vámterület alakult. Minden ország igyekezett saját gazdaságát oly módon oltalmazni, hogy a nemzeti piacok védelmére behozatali és kiviteli tilalmak rendszerét …

Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, vezető személyiségei A polgári Tomás Masaryk elnök és Eduard Benes külügyminiszter. Masarykot 1935-ben bekövetkezett -halála után Benes követte az államfői tisztségben. Csehszlovákia A csehszlovák állam külpolitikai biztonsága a francia szövetségre és a kisantantra épült. 1920-21 folyamán ugyanis Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia létrehozták a közkeletűen …

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Szerbiának, a Monarchia délszlávok lakta területeinek (Krajna, Szlovénia, Horvátország és Szlavónia, Dalmácia), Magyarország déli, vegyes lakosságú vidékeinek (a Bácska és a Bánát egy része), valamint Montenegrónak és Macedóniának az egyesülésével jött létre. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1929-ben vette fel a Jugoszlávia nevet. Az új állam közéletét kezdettől fogva …

A nagy háború után a nagyhatalmi érdekek, valamint a kelet-közép-európai népek nemzeti törekvései és lehetőségei átrajzolták a térség térképét. A hatalmas birodalmak helyén, a Németország és a Szovjetunió közötti régióban független államok alakultak. Új és átalakult országok Megvalósult a lengyelek régi álma: a nagyhatalmak között felosztott ország ismét egyesült. Lengyelország …

A párton belüli kispolgári ellenzék szétzúzása szorosabbra fűzte a pártvezetés, a monopoltőke és a hadsereg, a Reichswehr szövetségét. 1934 augusztusában, Hindenburg halála után, Hitler saját kezében egyesítette az államfői, a kancellári és a pártvezéri hatalmat. 1938 után ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Ezzel a fasiszta diktatúra teljessé vált. „Ami …

1933. február 28-ára virradó éjjel több tízezer embert tartóztattak le, és még aznap rendeletben korlátozták a polgári szabadságjogokat. Így a Reichstag-választások a terror légkörében zajlottak le, de a nácik ennek ellenére sem szerezték meg a szavazatok abszolút többségét (a két munkáspártra még mindig 30% szavazott). A kormány ezért érvénytelenítette a …

Hitler politikai tevékenységének döntő fontosságú újítása volt, hogy átvette és saját céljai szolgálatába állította a korszerű tömegszervezés technikáját. Jól ismerte a nagyszabású felvonulások, a fáklyás menetek, a rádióbeszédek jelentőségét. Személyiségének különleges hatása volt. Képes volt arra, hogy olyan világképet rajzoljon az emberek számára, ami boldogulásukat ígérte. Hitler a nemzetiszocializmust egyfajta …

A válság rövid időn belül átterjedt Európára is. Az Egyesült Államokból megszűnt a tőkeexport. Sőt, az amerikai bankok felmondták az európai pénzintézeteknek nyújtott hiteleket is. Ez különösen súlyossá tette a német és az osztrák pénzügyi helyzetet. Németországban és Ausztriában 1931-ben központi jelentőségű bankok váltak fizetésképtelenné. Németországban az ipari termelés az …

Nagy akaratereje és még nagyobb önbizalma volt. Hitler ugyan nem volt klinikai értelemben elmebeteg, de túlfűtött, a gyűlölettől uralt érzelemvilága, mindenen átgázoló monomániás hatalomvágya következtében pszichopata, torz lelki alkatú személyiség volt. Hitler világszemléletének központi gondolata a végletes szociáldarwinizmus. Több ízben kifejtette, hogy az emberiség történelmét az örök harc, az állandó …