Társadalom

A Müncheni egyezmény majd pedig a csehszlovák állam feldarabolása nagy hatással volt Sztálinra,aki aggodalommal figyelte Hitler növekvő erejét. A kölcsönös bizalmatlanság miatt folyamatosan késett a megállapodás az angolokkal és franciákkal egy katonai egyezmény létrehozásáról az oroszokkal ellenséges lengyelekkel pedig lehetetlen lett volna németellenes szövetséget kötni Sztálinnak . A szovjet pártfőtitkár …

A komoly kissebségi problémákkal küzdő Csehszlovákiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Németországgal határos Szudéta vidéken hárommillió német élt egy tömbben,akik Berlin revíziós sikereit látva egyre határozottabban fogalmazták meg igényüket az anyaországhoz való visszatérésre. Kérésük ürügyet jelentett Hitler számára a beavatkozásra,hogy elnyomott társaikat felszabadítsák,és újra Németországhoz csatolják az általuk lakott …

1936-tól a németek külpolitikája a korábbinál messze agresszívabb szakaszba lépett . A Népszövetség meggyengülni látszott ,és ezt kihasználva Hitler a Rajna hídon egy kisebb egységével átvonult a túloldalra ezzel jelezve szándékát. Az így elért diadalt több tekintetben is fordulópontnak veszik a történészek,mivel a Francia haderők nem mertek Hitler ellen támadni. …

A náci vezetők nem érték be a hadsereg 36 hadosztályra való bővítésével, hanem rövidesen megkezdték annak intenzív gépesítését is mivel a kor modern hadserege gépek nélkül már mit sem ért. Különösen a páncélos-hadviselés terén mutatkozó lehetőségek ragadták meg a figyelmét a vezetőknek legfőképpen Heinz Wilhem Guderian tábornoknak,és még ugyanabban az …

Hitler hatalomra kerülése után kezdetekben kevés figyelmet szentelt a fegyveres erők fejlesztésére, mivel a politikai törekvésit tartotta előbbre, de a gazdasági és különböző párton belüli viták miatt is kevésbé volt fontos a hadsereg bővítése. A folyamat csak a hosszú kések éjszakája után (1934. június 30.) bontakozhatott ki. A Führer az …

Mikor az NSDAP, és Hitler hatalomra került, egyetlen dolog volt a fő céljuk, az, hogy eltöröljék a számukra megalázó versailles-i békeszerződést, és elfoglalni azokat a területeket, amelyeken német ajkú emberek élnek, és éltek. Adolf Hitler a Mein Kampf című könyvében kijelentette, hogy a népek boldogsága, és jóléte életterük nagyságától függ. …

A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutche Arbeiterpartei) későbbi ismertebb nevén a náci párt 1933. és 1945. között kormányozta Németországot. A Hitler által vezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakos politikáját, és ezáltal totális uralomra tört. A Reichstag épületének felgyújtása után (bár tagadták, hogy a német munkáspárt gyújtotta volna …

A Harmadik Birodalom tejhatalmú vezére 1889. április 20-án született az ausztriai Braunau-ban. Élete első szakaszában önkéntesként harcolta végig az első világháború csatáit, 1916-ban és 1918-ban is megsebesült, emiatt kétszer is kitüntették a németek által nagy becsben tartott vaskereszttel. A Bajor Tanácsköztársaság leverése után a hadsereg biztonsági ügynökeként, és propagandistájaként tevékenykedett. …

A büszkeségéből megalázott nemzetet rövidesen súlyos gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a források növelésére hihetetlen mennyiségben bocsájtotta ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így 1923-ra a márka jelentősen veszített az értékéből a dollárhoz képest. Ezt követte Németország ipari központjának, a ruhr-vidéknek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy a weimari …

Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadott volt az a nézet, amely „a porosz militarizmust” nevezte meg az első világháború kirobbanásának egyik legfontosabb okaként. A szövetséges hatalmak a legfőbb céljuknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számára egy támadó háború elindítását. Ennek érdekében az új hadsereget a reichswehrt …