Társadalom

Az angol kézműveseknek nem volt más választásuk, minthogy munkásként belépjenek a gyárba, vagyis proletarizálódjanak. A munka új elosztása olyan mértékben szűkítette le a munkás tevékenységi körét, hogy egy-egy termék előállítása számos elszigetelt résztevékenység eredménye lett. Ez a termelésszervezeti forma akadályozta a munkást abban, hogy megismerhesse a termelési folyamatot, beleértve a …

Jóllehet a brit konzervatívok kimagasló egyénisége volt, közösséget vállalt az észak-amerikai gyarmatosítókkal és számos, a rabszolgaságot ellenőrző kampányt támogatott. „Töprengések a francia forradalomról” című munkájában elítélte a jakobinus terrort, s szembehelyezte Nagy-Britannia békés politikai fejlődésével. A liberális eszmék védelmezőjeként szót emelt az általános választójogért. Elméleti konstrukciója Nagy-Britannia történelmi tapasztalatán nyugodott, …

Bonaparte Napóleon bukása után a győztes hatalmak mindörökre el akarták törölni még az emlékét is a káplárból lett uralkodónak, aki volt olyan merész, hogy szembeszálljon a hagyományos európai dinasztiákkal. Elsősorban azonban annak a társadalmi megrázkódtatásnak, a francia forradalomnak a nyomait akarták eltüntetni, amely a történelem folyamán első ízben döntötte meg …

Az európai társadalmak kiábrándultsága a francia forradalomból, ami Bonaparte Napóleon hatalmi terjeszkedéséből eredt, általában bizonyos visszafogottságban nyilvánult meg a politikai részvételt, és az individualista, illetve konzervatív álláspontot illetően. Metternich tudta, hogy a francia forradalom öröksége még fel nem dolgozott feladat, és hogy arra semmiféle politikai erő nem képes a polgári …

A spanyol, és portugál birodalmak hanyatlása után Nagy-Britannia világhatalommá vált. Ipari és kereskedelmi fejlődése politikai súlyt adott neki, de ugyanakkor új keletű társadalmi helyzettel és mozgásokkal szembesítette. Az angol gazdaság a Napóleon által Nagy-Britannia ellen bevezetett kontinentális blokád idején dinamikusan fejlődött. Egyrészt a hazai piaci igények kielégítésének szükségessége növelte a …

A Németek kivételes gyorsaságuknak köszönhetően pá hét alatt elérték a Lengyel fővárost. Az 1 páncéloshadosztály Varsótól délre elfoglalta Gora Kalrwaja városát és hídfőállást létesített a Visztula keleti partján. A németek Radom elfoglalásánál szeptember 11-én hatvanezer foglyot ejtettek és ezzel a szervezett lengyel ellenállás lényegében megszűnt. A lengyelek itt hősiesen helytálltak,de …

Az 1939. augusztus 31-én végrehajtott ,németek által megrendezett „lengyel támadást” követően megindult az offenzíva Lengyelország ellen és ezzel kezdetét vette a II.Világháború. Hajnali órákban a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a Lengyel légierő tervszerű pusztítását, pár perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson lévő Schlesswig-Holstein csatahajó is tüzet nyitott az öbölben fekvő …

A Müncheni egyezmény majd pedig a csehszlovák állam feldarabolása nagy hatással volt Sztálinra,aki aggodalommal figyelte Hitler növekvő erejét. A kölcsönös bizalmatlanság miatt folyamatosan késett a megállapodás az angolokkal és franciákkal egy katonai egyezmény létrehozásáról az oroszokkal ellenséges lengyelekkel pedig lehetetlen lett volna németellenes szövetséget kötni Sztálinnak . A szovjet pártfőtitkár …

A komoly kissebségi problémákkal küzdő Csehszlovákiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Németországgal határos Szudéta vidéken hárommillió német élt egy tömbben,akik Berlin revíziós sikereit látva egyre határozottabban fogalmazták meg igényüket az anyaországhoz való visszatérésre. Kérésük ürügyet jelentett Hitler számára a beavatkozásra,hogy elnyomott társaikat felszabadítsák,és újra Németországhoz csatolják az általuk lakott …

1936-tól a németek külpolitikája a korábbinál messze agresszívabb szakaszba lépett . A Népszövetség meggyengülni látszott ,és ezt kihasználva Hitler a Rajna hídon egy kisebb egységével átvonult a túloldalra ezzel jelezve szándékát. Az így elért diadalt több tekintetben is fordulópontnak veszik a történészek,mivel a Francia haderők nem mertek Hitler ellen támadni. …