Társadalom

Érdekes és meggyőző jellemzést olvashatunk a nyitott házasságról egy amerikai szociológus-házaspár, N. és G. O’Neill 1972-ben megjelent könyvében. Szerintük az ilyen házasságra az egyéni fejlődés kölcsönös elősegítését célzó elkötelezettség jellemző. A házastársak minden tekintetben egyenrangú partnerek, akik tiszteletben tartják egymás egyéniségét, s egyik sem akarja kisajátítani, irányítani vagy önmagához hasonlóvá …

S. Keller öt pontban foglalta össze a házasság jövőjét érintő, megalapozott előrejelzéseket: 1. A szexuális és házassági kapcsolatok formailag és tartalmilag változatosabbak lesznek, 2. kevesebb negatív érzelem – féltékenység, félelem stb. kapcsolódik hozzájuk, 3. nagyobb tere lesz az egyéni döntéseknek a párkapcsolatok jellegét és időtartamát illetően, 4. új közösségformák jönnek …

A zárt házasság lelkileg elnyomorító, katasztrofális hatása, nehezen érthető ellentmondásossága terelte a figyelmet egyre inkább a házasság személyiségalakító funkciójára a mi korunkban, amelyre különben is a szabad önmegvalósítás problémáinak középpontba kerülése jellemző. Ez a folyamat azért válhatott aktuálissá, mert az életszínvonal és a műveltségi szint emelkedésével, a gyorsuló tudományos-technikai és …

A hagyományos funkciók fentebb körvonalazott változásai mellett új funkcióként jelentkezik a házasság történelmi fejlődésében a házastársak személyiségére gyakorolt hatás felerősödése és előtérbe kerülése. A házasság természetesen mindig hatott valamennyire a házastársak személyiségére – ha egyáltalán volt személyiségük, illetve egyéniségük. A polgári korszak előtt azonban ez a lelki hatás – a …

A jövő lehetséges (és kívánatos) útja a társadalmi nevelés fokozatos kiterjesztése. Az a folyamat tehát, amelynek során az állami gondozó-nevelő intézmények mindinkább átveszik a gyermeknevelés gondjait. E folyamat napjainkban, s éppen a szocialista országokban kapott nagy lendületet. A Szovjetunióban például a legutóbbi 20 évben szinte robbanásszerűen nőttek az intézményes nevelés …

Nem szükséges népünk kihalásának vagy elöregedésének rémét felidézni ahhoz, hogy felismerjük: létérdekünk a gyermekvállalás, utódaink életre hívása. Ha minden felnőtt házasságot kötne, akkor minden házasságban legalább két gyermeknek kellene születnie ahhoz, hogy az egyszerű reprodukció biztosított legyen. Csakhogy nem köt minden felnőtt házasságot, sőt határozottan csökken az először házasságot kötők …

Első pillantásra úgy tűnik, mintha ebben a funkcióban csak annyi változás történt volna, hogy ma egy kicsit kevesebb gyermeket vállalnak a házastársak, mint régen. De valóban így van-e? S mit várhatunk ezen a téren a jövőtől? Ha utánanézünk a statisztikáknak, akkor azt látjuk, hogy nemcsak a gyermeklétszám csökkent, hanem viszonylag …

A házasság szexuális harmóniája azonban a házastársak szexuális szemléletén, felkészültségén múlik, hanem az egymáshoz való viszonyukon is. Szerelmi házasságban nagyobba valószínűsége a kielégítő nemi életnek, mint a pusztán érdekházasságban. Márpedig a szerelmi házasságnak nemcsak a népszerűsége, hanem a tényleges előfordulása is növekvőben van, s a közeljövőben ez a tendencia biztosan …

Az egyedi háztartás egy olyan életstílust testesít meg, amely a múltra, a polgáriasodásra volt jellemző. A családcentrikusság, a polgári individualizmus, „az én házam – az én váram” szemlélete elkerülhetetlen velejárója volt az eredeti tőkefelhalmozásnak, de napjainkban már időszerűtlen, elavult és értelmetlen. Éspedig több okból. Az egyik ok, hogy ma szocialista, …

A hagyományos házasságnak három fő funkciója volt: gazdasági, szexuális és gyermeknevelő. Mindhárom funkció terén jelentős változások következtek be, illetve vannak folyamatban. A család eredetileg termelési és fogyasztási egység. Termelési funkcióját azonban az iparosítás és városiasodás során elvesztette; így gazdasági funkciójából a városi családokban csak a fogyasztás, a pénzbeosztás, a családtagok …