Társadalom

A házasság múltjának, mai problémáinak és az ezzel kapcsolatos véleményeknek vázlatos áttekintése alapján most már megkísérelhetjük néhány következtetés levonását a házasságjövőjét illetően. A házasság, mint a nemek kapcsolatának társadalmilag szabályozott formája nem örökkévaló és változatlan intézmény, hanem éppúgy alá van vetve a fejlődés törvényszerűségének, mint minden az életben. Az emberi …

A népesedési vita, 1973-as kormányhatározattal csak átmenetileg csitult el, újabban újra élénkülőben van. A hazai népesedéspolitikáról Klinger András tanulmánya nyújt adatokban gazdag képet (1974). A házasság tartalmi problémáinak, jellegének, a házastársak életstílusának vizsgálata mindössze néhány éve kezd kibontakozni. A házasságjövője szempontjából a legérdekesebbek közé tartozik Heller Ágnes cikke (1970) a …

A nők helyzete a házasságban és a családban; a házasság fajfenntartási és gyermeknevelési funkciója; valamint a szocialista életmóddal kapcsolatosan a házasság jellege, tartalma, viszonya más társadalmi közösségekhez, intézményekhez. A nők helyzete érthetően középponti kérdés, hiszen az újabb vizsgálatok – pl. Turgonyi Júliáé és Ferge Zsuzsáé 1969-ben, H. Sas Judité 1976-ban …

A 60-as évek második felében kezdődött hazánkban a családszociológiai kutatómunka, amelynek első eredményeit Kulcsár Kálmán foglalta össze. Differenciáltabban ismerteti a házassággal és a családdal kapcsolatos magyar kutatásokat a Lőcsei Pál szerkesztésében 1971-ben megjelent tanulmánykötet, amely a párválasztástól a válásig terjedően áttekinti az egész problémakört. További előrelépést jelentett Buda Béla és …

A tudományos vizsgálatokon túl jó néhány népszerűsítő könyv foglalkozik a házasságtémával, s ezekben már a házasság korszerű, szocialista modelljét állítják az olvasók elé. A 60-as években kezdték megműködésüket az első házassági tanácsadók is. A jugoszláv házasság- és családkutatási koncepciók a már említett, 1968-as belgrádi szemináriumon váltak ismertté. M. Boszanac professzor …

A jelenlegi helyzetet összegezi J. Rjurikov írása a változó szovjet családról. Bár válságról a szerző szerint nem lehet beszélni, jelentős átalakulások figyelhetők meg, fokozatosan módosul a családi viszonylatrendszer teljes alapzata. Leomlanak azok a pillérek, amelyek korábban a családot összetartották: az anyagi kényszer, a hagyományos erkölcsi normák stb. Az urbanizáció, a …

A szocialista országokban a házassággal és a családdal kapcsolatos viták 1960 körül élénkültek meg, és fokozatosan a közérdeklődés előterébe kerültek. Az azóta eltelt mintegy két évtizedben a tudományos kutatás is – elsősorban a családszociológia – mind jobban megközelítette ezt a témát. A viták, vélemények, tudományos megállapítások ismertetése szinte külön könyvet …

A házasság intézménye annyira beágyazódik a társadalomba, hogy sem múltja, sem jövője nem vizsgálható önmagában, a társadalmi feltételektől függetlenül. (Ugyanez érvényes természetesen a családra is.) A házasság és család mindig együtt változott a társadalommal, s ez a jövőben sem lesz másként. A házasságjövőjét ezért csak annyiban vázolhatjuk fel, amennyiben ismerjük …

A kutatók megállapítása szerint a csoportházasság szexuális előnyei nyilvánvalóak, bár nem problémátlanok. Sokak elképzelésétől eltérően a csoportházasság ritkán jelent csoportszexet, a nemi élet többnyire itt is páronként – a partnerek időnkénti változtatásával – történik. A „ki kivel aludjon” eldöntése körül azonban gyakoriak a viták, és a féltékenység is szerepet kaphat. …

A legtöbb kommunában megfigyelhető az a törekvés, hogy tagjaik meleg emberi kapcsolatba kerüljenek, „nagy családdá” váljanak. Ez a csoportházasság tendenciáját is magában foglalhatja. Ennek megvalósítása azonban még a kisebb létszámú kommunákban is ritkán sikerül. A csoportházasság ugyanis teljes intimitást és személyes elkötelezettséget jelent minden résztvevővel szemben. Ilyen mély és szoros …