Kezdőlap / Társadalom (page 86)

Társadalom

Magányosan a tömegben

Mindennapos probléma-e az elidegenedés? Talán egyetlen ember sincs a világon, aki soha életében ne érezte volna elhagyatottnak magát. Egy családtag vagy közeli jó barát halála, válás, a munkahely elvesztése, a nyugdíjba vonulás, de még a kollégiumba költözés is az egyedüllét kínzó érzését vonhatja maga után. Az elidegenedés azonban mélyebben gyökeredző …

Érdekel a cikk folytatása? »

Két malomkő között

Nem kétséges, hogy egyes nők mostanság igencsak úgy viselkednek, mint a férfiak, azt teszik, amit a férfiak, és olyan rövid távú célokat tűznek maguk elé, mint a férfiak. Az is kétségtelen, hogy másként zajlik egy beszélgetés, ha nők is jelen vannak – ilyenkor más a hangnem és más a figyelem… …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kellenek-e azonos nemű barátok a lelki fejlődéshez?

A legtöbb (bár nem mindegyik) vizsgálat szerint, ha választhatnak, a fiúk rendszerint fiúkkal, a leányok pedig leányokkal játszanak. A fiúk jellemzően a csapatsportok és más versenyszerű csoporttevékenységek résztvevői között találnak társakra. A leányok viszont leggyakrabban csak egy vagy néhány bensőséges barátságot ápolnak. Tizenéves korban megnő a barátkozás iránti igény. Előtérbe …

Érdekel a cikk folytatása? »

Változtak-e az idők során a nemekkel szembeni elvárások?

Nem is olyan régen a legtöbb leányt és fiút majdnem úgy nevelték, mintha más-más fajhoz tartoznának. A fiúktól azt várták, hogy ha felnőnek, kenyérkereső foglalkozás után nézzenek, munkájukban boldoguljanak, és ha a körülmények engedik, vegyenek részt a közügyekben is. A leányokra alárendelt szerep várt. Századunkban azonban nagyot változott a világ, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Írország szerepe a történelemben

A kelták körülbelül Krisztus előtt 350-ben érkeztek az ír szigetre, bár egyes történészek szerint ez korábban történt. Régészeti leletek bizonysága szerint, azonban nem valószínű, hogy a kelták Írország őslakosai. A dolmenek, kőasztalok nagy valószínűséggel az őslakosok hagyatékai. A keltákat a közös nyelv, szokások és a vallás tartotta össze, nem pedig …

Érdekel a cikk folytatása? »

Használt sütőolajat a benzinkútra!

Tankoláskor nemcsak az üzemanyag árától, hanem a már használt sütőolajtól is megszabadulhatunk. Az elmúlt hónapokban a Mol Nyrt. környezetbarát megoldásként, 100 benzinkútjánál a használt étolaj gyűjtésére szolgáló tartályokat helyezett el, s ősztől újabb 50 töltőállomáson teremti majd meg a sütőolaj leadásának a lehetőségét. A töltőállomáson egy hatvanliteres hordóban gyűjtik a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ami nekünk természetes, az otthontalannak nem az

Jóléti gőggel nézünk át rajtuk, az utcákon, tereken, a kukák közelében, ahol gyakran megfordulnak. Inkább elkerüljük, kikerüljük őket. De, miért is terjedt el a nézet, hogy ők – mindannyian (?) – alkoholisták, büdösek, ápolatlanok, munkakerülők és csak maguknak köszönhetik rossz sorsukat? Hányszor kérdeztük meg az utcán tébláboló, viseltes kinézetű, meggyötört …

Érdekel a cikk folytatása? »

A lőfegyvereket elvető japánok busidója

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Érdekel a cikk folytatása? »

A kengók kora

Mijamoto Muszasi: A középkor végén nagy harci tapasztalattal rendelkező kardvívó mesterek tűntek fel, akik megalapozták a kard Edo-kortól megfigyelhető diadalútját. Ezeket a harcosokat kengónak (kardvívó mesterek) nevezzük, közéjük tartozik az előbbiekben bemutatott Cukahara Bokuden és Saitó Denkibó is. A leghíresebb kengó Japánban mégis Mijamoto Muszasi. Azt mondhatjuk, hogy Cukahara Bokuden …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fucu no mitama legenda

A curugi rendkívül fontos szerepet tölt be a japán mítoszokban, amelyekben két isteni kardot említenek: a Fucu-no-mitama-no-curugit és a Kuszanagi-no-curugit. A Fucu-no-mitama-no-curugi önmaga is kami (isten). Nem más, mint „az ország átengedésének mítoszában” a földi világot meghódító követ, Takemikazucsi. Amikor Takemikazucsi Ókuninusitól az ország átengedését követelte, egy kardot fejjel lefelé …

Érdekel a cikk folytatása? »