A Dél-szibériai Altaj-hegység hegyei és völgyei közt élt az ókorban és folytatott nomád életmódot az ott élő lovas nép. Oroszország, Kína és Mongólia határán helyezkedik el Pazirik, ahonnan számos értékes lelet került elő. Kurgánoknak nevezzük azokat a kövekből rakott sírhalmokat, melyek 1600 méteres tengerszint feletti magasságban a jég segítségével több …
Érdekel a cikk folytatása? »Tenochtitlán kettős piramisa
Az aztékok fővárosának, Tenochtitlán varosának története körülbelül 10 000 évre nyúlik vissza, amikor a Mexikói-öböl természeti kincsei vonzották oda az első őslakosokat. A Texcocói-tó mocsaras vidéke remek élelemforrásnak bizonyult a telepesek számára. A régészek nyílhegyeket és mamutcsontvázakat leltek fel a területen. A tó körül kialakult vastag hordalékréteg pedig a mezőgazdaság …
Érdekel a cikk folytatása? »Pompei
A Pompei városát ért tragédia után évszázadokkal fedezték fel a vulkáni hamuréteg által tökéletesen megőrzött leleteket, melyekből hihetetlen precizitással következtettek az egykori római kori város lakóinak mindennapjaira. Kr. u. 29 – ben kitört a város fölé magasodó Vezúv, és egy augusztusi napon Pompei városát hat méter magas láva – , …
Érdekel a cikk folytatása? »Az egyiptomi temetési szertartás
Egyiptom történelmét szervesen átjárja a halál misztériuma. Az ókori egyiptomiak hite szerint az ember különböző elemekből tevődik össze. A halállal ezek az elemek szétszóródnak és újra össze kell rendezni őket, hogy a létezés a túlvilágon is folytatódhasson. Az egyik rész a test, a másik a szellem, az ún. ka. Az …
Érdekel a cikk folytatása? »A régészeti feltárások
Ha a régészek feltételezik, hogy egy föld vagy víz alatti terület régészeti emlékeket rejthet, számos vizsgálattal ki tudják deríteni, valóban így van-e és pontosan be tudják határolni a feltárandó területet. A magnetométer, a hanglokátor, az elektródák alkalmazása többnyire az elektromágnesesség változásain alapuló eljárások. A régészeti feltárások során a szakemberek több …
Érdekel a cikk folytatása? »Régészeti kormeghatározás
A tudomány fejlődésével a XX. század második felétől kezdve számos kitűnő módszer és eszköz került kidolgozásra, melyek segítségével a régészeti ásatások során fellelt tárgyak és maradványok kora egyre pontosabban meghatározható. A atomrészecskék vizsgálatától kezdve egészen a fák évgyűrűiig sok – sok módszer segíti a kormeghatározás mellett a hamisítványok kiszűrését is. …
Érdekel a cikk folytatása? »Kastély
A kastélyok építtetői a hajdani földbirtokos nemesség tagjai voltak. Anyagi lehetőségeiknek és szellemi igényeiknek megfelelően emeltették otthonaikat és telepítették köréjük a nélkülözhetetlen parkokat is. Hazánkban és szerte Európában ekképpen történt ez, és ezért lett a kastély a világi építészet és a benne alkalmazott művészetek többi ágának, a festészetnek, a szobrászatnak, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Mocsika Birodalom
A mocsikák, akiknek kultúrája alapozta meg a későbbi inka civilizációt, Peru északi partvidéke mentén éltek a Kr. u. I-VII. század között. A Mocsika Birodalom egyik városában, Sipán temetőiben a régészek rendkívül értékes kincsekre bukkantak. 1987-ben sírrablók találtak rá a temetkezési helyre, ám az ott látott mesés kincsek megbabonázták őket, vita …
Érdekel a cikk folytatása? »Az első kéváház Budapesten
Ma Budapesten szinte minden utcában találunk egy eszpresszót. A régi pestiek is szerették a kávét. Persze más volt a ráégi emberek élete, mint a miénk, másféle volt a kávés bolt is. Vessünk egy pillantást a múltba! 1714-et írunk. A Pest-budai hajóhídon tolong a nép. A Duna-part pesti oldalán fekvő piacon …
Érdekel a cikk folytatása? »Az első olajmécsese hazánkban
Az első utca lámpák 1777-ben gyulladtak ki Budán. Tizenhét lámpa volt összesen, nem áraszthattak tündéri fényt az éjszakában, mégis átragyogtak a Duna felett Pestre, ahol csak 1790-ben követték a példát. Az 1770-es évek elején Pest városa még olyan szegény volt, hogy ötszáz faggyúgyertya árát sem tudta megfizetni egy kereskedőnek, akit …
Érdekel a cikk folytatása? »