Kezdőlap / Társadalom / Történelem (page 16)

Történelem

A lengyel nép fokozatos kiirtása

A nácik szemében a zsidók mellett a szlávok is alsóbbrendű fajnak számítottak. Hitler csak azon kevesek számára adott túlélési lehetőséget, akik német gazdáik földjein, vagy bányáiban végeztek rabszolgamunkát. Legfőbb célja közé sorolta a kultúrájuk eltörlését, illetve a lakosok mezőgazdasági munkára való kényszerítését, hogy élelmet termeljenek német uraiknak. A Lengyelországba benyomuló …

Érdekel a cikk folytatása? »

A furcsa háború

A nyugati állampolgárok hamarosan mind gyakrabban és hangosabban fogalmazták meg kifogásaikat a nem kívánt háború ellen. A nácizmus a többségek számára ekkor még nem jelentett semmit. Értelmetlennek tartották, hogy egy eszme miatt szálljanak szembe azzal a Németországgal, amit vezetőik a versailles-i békeszerződéssel sem tudtak megtörni. A negatív hangulatot a német …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Kriegsmarine felépítése

Az 1938-as müncheni válság után Hitler arra a következtetésre jutott, hogy a háború esetén Nagy-Britannia csatlakozni fog ellenfeleihez. A szigetország legyőzése a német tengeri haderő további fejlesztését tette szükségessé, ezért életbe lépett a nagyszabású Z-terv. A program legimpozánsabb célkitűzése tíz gigantikus csatahajó több mint 50 000 tonnás egységek megépítése volt. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Német haditengerészet feltámadása

A Führer pártfogolta az új német flotta kiépítését,hogy tengeri nagyhatalommá tegye Németországot, a gazdasági világválság hatásai és az estleges angol-francia ellenlépések azonban óvatosságra intették. Folytatták az 1920-as évek közepétől szolgáló új könnyűcirkáló osztály építését,1934-ben pedig belefogtak a korszerű csatacirkálók programjába. Ennek keretén belül az időközben Kriegsmarine névre átkeresztelt haditengerészet 1936-ban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Amerika kezdeti viszonya a második világháborúhoz

1939. szeptember 5-én az USA semlegességi nyilatkozatot tett. Roosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elviekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon el, és szállítson a hadviselő államok bármelyikének. Ez a határozat hátrányosan érintette volna Angliát és Franciaországot, és ennek a törvénynek a kijátszására egy új, semlegességi törvény, a „cash and …

Érdekel a cikk folytatása? »

Amerika háborús termelése

A második világháború előestéjén az USA gazdasága békegazdaság volt, a termeléseknek alig 1,5 százaléka szolgálta a fegyverkezést, és a katonai fejlesztéseket. A háborús gazdálkodásra való átállás alapját az 1920-ban jóváhagyott National Defense Act biztosította, és mozgósítási terveket is kidolgoztak a két háború között, minden eshetőségre felkészülve, de ez a valóságban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Mária Terézia

Mária Terézia, az Osztrák Habsburg Birodalom uralkodója, magyar és cseh királynő. 1717. május 13-án született Bécsben, a Habsburg-dinasztiából. Apja VI. (Magyarországon III.) Károly német-római császár,magyar és cseh király (uralkodott: 1712-1740), anyja Braunschweig-Wolfenbütteli Erzsébet hercegnő volt. Kiváló nevelést kapott, öt nyelven beszélt, járatos volt a történelemben és az irodalomban, az állam …

Érdekel a cikk folytatása? »

Napóleon

Napóleon az uralkodása alatt jelentős változásokat eszközölt a francia közigazgatásban és jogrendben. Megformálta a bíró testületet és a bankrendszert, megalapította a Farancia Nemzeti Bankot és a Francia Egyetemet, központosította a közigazgatást. Előbb 1802-ben örökös konzul, majd 1804-ben I. Napóleon néven francia császár lett és megalapította a császárságot. A császárrá koronázását …

Érdekel a cikk folytatása? »

A New York-i terrortámadás emlékére

Ezt a napot talán a világ gyásznapjának lehet nevezni. Több ezer áldozat, ugyanennyi csonka család, lelkileg- és testileg megroppant ember. Történelmi szempontból ez nem volt más, mint az al-Kaida terrorszervezet gyilkos akciója az Egyesült Államok ellen. A gépekre aznap 19 öngyilkos merénylő szállt fel, a tervek szerint Amerika fő jelképeibe …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Biatorbágyi merénylet

Két nap múlva lesz 80 éve, hogy szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta azt a bizonyos sínszálat a biatorbágyi vasúti viadukton, ezzel 22 embert ölt meg, ezért ezt követően Magyarországon statáriumot vezettek be. Matuska körülbelül 2 kg robbanóanyagot használt, ezt előre elkészítette a helyszínen. A robbanás azonban nem a vágányon haladó …

Érdekel a cikk folytatása? »