Történelem

A hadműveletek egyszerre három fronton és a tengereken is megindultak A német hadvezetés óriási erőket összpontosítva nagyarányú offenzívát indított Párizs elfoglalására, és rövidesen 20-50 km-re megközelítették a franci fővárost. A franciák a Marne folyónál ellentámadást indítottak és a németeket megállásra kényszerítették. Az arcvonal továbbra is francia földön húzódott, de a …

A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …

A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …

A szarajevói merénylet után a német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak útjába egy osztrák-magyar katonai akciónak, ha ez általános háborúhoz vezet. Úgy vélekedtek – II. Vilmos szavaival -, hogy „most, vagy soha”. A német hadvezetés attól tartott, hogy két-három év múlva elveszíti jelentős fegyverkezési előnyét Oroszországgal és …

Róma az egész Földközi-tenger medencéjén uralkodó világhatalommá vált az ókorban. Megsemmisítette Makedóniát és Karthágót, elfoglalta az Ibériai-félszigetet, meghódította Görögországot. A hódító háborúk során megszerzett több ezer hadifogoly olcsó munkaerőt jelentett a rómaiak számára, akik a könnyen szerzett és kiszolgáltatott munkaerőt maximálisan és kegyetlen módon kihasználták termelékenységük növelése és gazdagodásuk érdekében. …

Mai képével ellentétben Dél-Törökország kopár hegyi tájai az ókorban lakott települést rejtettek. Kommagéné települése fontos kereskedelmi útvonalak csomópontjában állt, valamint a Taurusz-hegység ezüst-, réz-, és ólomlelőhelyeiről is ismert volt. Antiokhosz uralkodó sírján tökéletesen látszik származása valamint az ottani kultúrák keveredése. Antiokhosz Kr. e. I. században uralkodott, monumentális sírhelye a hegytetőn …

A kőkorszakban a törzsek közti csatározás csupán rituális jellegű konfliktusrendezés volt. Az ókori letelepedett életforma azonban magával hozta a gazdaságilag értékes területekért való küzdelmet és más államok javainak elbirtoklását. A városias életforma kialakulásával szükség volt hadseregre, mely úgy tudta minél hatékonyabban ellátni feladatát, ha megfelelően felszerelt volt. A Kr. e. …

Az Altaj-hegység sziklái számtalan, a környéken élő nomád lovas nép sírját rejti. Pazirik városa a környék régészeti szempontból legérdekesebb helye. Az ott feltárt sírok alapján a régészek pontos képet kaptak a népcsoport temetkezési szokásairól. Amikor a törzs valamelyik fontos tagja meghalt, egyébként is kiváló kézügyességükről tettek tanúbizonyságot, pompás sírt emeltek …

Perszepolisz ( a mai Takht-e Jamshid ) romjai Irén déli részén helyezkednek el. A Dareiosz által alapított és már-már félig betemetett város feltárása 1930-ban kezdődött meg. A Perzsa Birodalom megalapítása után sorozatban hódította meg a környező államokat. Elesett a Méd Birodalom, Lűdia, Babilon. Mire Dareiosz került uralomra, már gyakorlatilag egy …

Si Huang-ti könyörtelen uralkodó hírében állt, de egyes intézkedései egyértelműen előbbre vitték államát a fejlődés útján. Kr. e. 246-ban, 14 évesen vált uralkodóvá. Kr. e. 210-ben halt meg, ám addigra Si Huang-ti néven Kína császárának kiáltotta ki magát. Uralmának alapját a parasztok képezték, akiket Kína kevésbé lakott vidékeire is áttelepített, …