Történelem

A keresztény-nemzeti ideológia nemzeti tartalmát az aktualizált Szent István-i állameszme jelentette. E szerint Magyarország nem szűkülhet le a magyar etnikum által lakott területekre. Magában kell foglalnia a Kárpátmedence valamennyi népét, amelyek vezetésére a magyar nemzet hivatott. Mindez igazolta a történelmi Magyarország helyreállítására, a trianoni békeszerződés teljes revíziójára irányuló nemzeti célkitűzést. …

Az 1930-as népszámlálás adataiból: A zsidóság rendkívül nagyfokú polgárosultságára utal, hogy míg az ország lakosságának 67%-a még falvakban élt, a zsidóság már zömében városlakó volt. Budapesten és a 10 törvényhatósági városban, ahol az ország lakosságának 20%-a élt, lakott a zsidóság 56%-a. Míg a zsidók az ország lakosságának 5,1%-át tették ki, …

Az ún. zsidókérdésben a hazai polgári átalakulás torzulásai, fejlődési rendellenességei jutottak kifejezésre. Az úri Magyarország a formális jogi emancipáció után sem tette lehetővé a zsidóság számára a közhivatalokban és a hadsereg tisztikarában való elhelyezkedést. Ezzel szemben nyitva állt előttük a kereskedelmi, ipari, előzmények értelmiségi pályákon való érvényesülés lehetősége. Ezért a …

A hatalom bázisát képező társadalmi osztályok igen különböző elképzelésekkel léptek fel. Nem volt filozófiai szinten kidolgozott egységes ideológiájuk, de annak egyes alapelemei, a forradalomellenesség, a nacionalizmus és az antiszemitizmus majd minden csoport elképzeléseiben jelen voltak. A középpontban a keresztény-nemzeti Magyarország eszméje állott. Az új politikusgárdába tartozott az ellenforradalom Szegedről indult …

Az ipari munkásság érdekeit a közéletben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselte. Célja széleskörű szabadságjogokat biztosító polgári demokrácia kivívása, a munkásság számára magasabb életszínvonalat jelentő szociális vívmányokkal. A párt mind a parlamentben, mind egyéb fórumokon a legbaloldalibb ellenzéki erő volt. Az országgyűlési választásokon az MSZDP 130-160 ezer elkötelezett szavazóra számíthatott. Peyer …

Az állampolgári szabadságjogok az egész Horthy-korszakban korlátozottan érvényesültek. Az választásokat 1922-1935 között szűkített körű választójog alapján és az ország legnagyobb részében nyílt szavazással bonyolították le. A nyílt szavazás azt jelentette, hogy a választópolgár élő szóval a szavazatszedő bizottság elnökének tudomására hozta, kire adja voksát, majd a nevét beírták a támogatott …

Az államfői jogkört a kormányzó töltötte be, aki a „Főméltóságú úr” címet viselte. Néhány vonatkozásban kevesebb joggal rendelkezett, mint a megkoronázott király, például tisztsége nem öröklődött, vagy nem adományozhatott nemességet. Viszont a királlyal azonos mértékben élhetett a legfelső hadúri jogokkal, őt illette a döntés a hadsereggel összefüggő valamennyi ügyben. A …

Polgári jogrend Magyarországon A bethleni rendszer három társadalmi erő szövetségére épült. A nagybirtokosság és a nagypolgárság lépett koalícióra a történelmi úri középosztállyal. Az utóbbihoz tartoztak a központi igazgatási, igazságszolgáltatási, oktatási-kulturális apparátust és a fegyveres erőket kezükben tartó köztisztviselői-katonatiszti-úri értelmiségi rétegek, valamint a vármegyéket uraló középbirtokosság. A társadalom jelentékeny számszerű többségét …

A kisantantnak két frontja van… ha a kisantant abban az értelemben fel is bomolna, hogy megszűnne francia vezetés alatt állani és tagjainak egyike Olaszországhoz, másika Németországhoz közeledne, mint ahogy ez ma többé kevésbé valóra vált, ez még nem jelent változást a kisantant államainak viszonyában Magyarországgal szemben. A kisantant végleges felbomlása …

1926 decemberében kínos botrányba keveredett a kormány, mivel Magyarországon készített hamis frankokat felhasználni akaró személyeket tartóztattak le Hollandiában. A hamis pénz a honvédség Térképészeti Intézetében készült, és tudott róla több magasrangú személyiség, közöttük a rendőrség országos főkapitánya és a római katolikus tábori püspök is. A cél az volt, hogy a …