Történelem

Agamemnón, Mükéné királya és a trójai háborúban a görög hadak fővezére. Homérosz és az ókori szerzők szerint fennkölt, büszke a harcban bátor, ugyan akkor öntelt, önző, nehéz helyzetekben határozatlan és tekintélyét kicsinyesen féltő ember. Trónra kerülését követő néhány év múlva már egyike a leghatalmasabb, leggazdagabb akháj (görög) fejedelmeknek, királyi székhelyét …

Annak ellenére, hogy az egyiptomi gizai piramisok iránti érdeklődés egyre növekszik, valójában az amerikai kontinensen több piramist találhatunk, mint a világ többi részén együttvéve. Az olmékok, maják és aztékok mind piramisokat építettek isteneik számára és uralkodóik sírhelyéül. Sok városállamukban a piramis a mindennapi élet középpontjában állt, itt végezték szertartásaikat, az …

A Közel keleti részeken folyamatos háborúk dúlnak a vallási és szent helyekért azért hogy a muszlim vagy az arab nép érvényesítse az akaratát valamelyik vallási helyen. Az első és legfontosabb Szent hely a hívők számára a Templomhegyen található Nemes Szentély. Jeruzsálemben található az a hegy amiért évek óta vita és …

Napjainkban nagyon nehéz lenne elképzelnünk a világot autók nélkül. Pedig mielőtt az autót feltalálták is volt élet, ugyanúgy tudtak közlekedni az emberek, habár nem olyan gyorsan és kényelmesen, de megoldották. Az autó feltalálása azonban nemcsak minket, embereket, de a környezetünket is megváltoztatta. Az autó megjelenése előtt az ember a saját …

A VIII. és IX.század vége között valamilyen, egyelőre ismeretlen esemény alapjaiban rázta meg a maja civilizációt. A klasszikus kori városok délen egymás után elnéptelenedtek, és i.sz. 900-ra a civilizáció azon a területen összeomlott. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár a tudósok felállítottak néhány elméletet. Vannak, akik szerint a IX.századra a maják …

A klasszikus kor, amely i.sz. 250 körül kezdődött, a maja birodalom aranykora volt. Mintegy negyven jelentős nagyváros épült, mint például Tikal, Uaxactun, Copan, Bonampak, Dos Pilas, Calakmul, Palenque vagy Rio Bec. A nagyvárosok népessége 5000 és 50000 fő között váltakozott, a virágkoban pedig az egész maja népesség elérte a kétmillió …

A legkorábbi maja letelepedés időszámításunk előtt 1800-ra datálható, ezt nevezik preklasszikus (vagy más néven formatív) kornak. A korai maják földművelők voltak, olyan növényeket termesztettek, mint a kukorica, bab, tök, vagy a manióka. A preklasszikus kor közepén – kb. időszámításunk előtt 300-ig – a maja földművelők elkezdtek terjeszkedni mind az alföldeken, …

A maja birodalom, a mai Guatemala alföldjein található központjával, virágzását az időszámításunk szerinti VI.században érte el. A maják kivételesen magas szintre fejlesztették mezőgazdaságukat, agyagművességüket és fazekasságukat, a hieroglifa-írást és naptárkészítést, valamint a matematikát. Számos építészeti remeket és szimbólumokban gazdag művészeti alkotást hagytak maguk után. I.sz. 9oo óta azonban legtöbb nagyvárosuk …

Az első európai, aki eljutott Mexikóba, Francisco Hernández de Córdoba volt. Kubából érkezett Yukatánba három hajóval, száz emberével 1517-ben. Amikor visszatért Kubába, az ő jelentésére Diego Velásquez kormányzó Hernán Cortést küldte nagyobb erőkkel Mexikóba. Cortés 1519-ben ért partot Tabasco városánál, ahol az őslakosoktól sokat hallott a nagy azték civilizációról, melynek …

Az aztékok intenzív földművelésen és öntözésen alapuló mezőgazdaságuknak, valamint erős katonai szervezettségüknek köszönhetően sikeres államot, majd birodalmat építettek ki. 1428-ban Itzcoatl vezetésével az aztékok szövetséget kötöttek több népcsoporttal, a texocanokkal és a tacubanokkal, hogy megküzdhessenek a rivális a tepanecekkel. Itzcoatl örököse, I. Montezuma 144o-ben került hatalomra, őt az azték birodalom …