Tudomány

A tudat mindig fiziológiai idegfolyamatokhoz kapcsolódik, és nem létezik ezeken kívül. De nem ezek alkotják a tudat lényegét: „Egyszer majd bizonyára »redukáljuk« a gondolkodást kísérleti úton az agyban végbemenő molekuláris és kémiai mozgásokra, de ki van-e merítve ezzel a gondolkodás lényege?” Természetesen nem! Találkozhatunk olyan felfogással, mely szerint a tudat …

A vuIgármaterialista álláspont módszertani helytelensége abban jelentkezik, hogy az agyat tekinti az eszmék végső és egyetlen forrásának, és ezáltal elszakítja az agyműködés termékeit a visszatükrözés tárgyától. Dietzgen vulgármaterialista hibáit bírálva Lenin azt írta: „Az, hogy a gondolat is, az anyag is »valóságos«, azaz létezik – igaz. De aki a gondolatot …

Létezik olyan álláspont, amely szerint a fiziológiai és a pszichikai azonos jelenségek, amelyek csak annyiban különböznek egymástól, hogy különböző viszonylatokban vizsgáljuk őket. A fiziológiai és a pszichikai viszonyának problémája ily módon annak kérdésévé változik át, hogy „miként viszonylanak egymáshoz egy és ugyanazon jelenségnek, az agy visszatükröző, reflexes tevékenységének különböző jellemzései …

A tudatnak a szervezet fizikai reakcióira való redukciója jellemzi a polgári pszichológia behaviourista irányzatát is (J. Watson). Néha pedig az eszmeit csak a társadalmi ember külvilágra irányuló tevékenységi formájának avagy módjának tekintik. Ezt a jellemzést sem lehet azonban elfogadni. Az eszmei nem maga a tárgyi tevékenység, hanem csak annak szellemi …

A fiziológiai és a pszichikai kölcsönviszonyát illetően különböző értelmezési árnyalatokkal találkozhatunk: a pszichikum – fiziológiai folyamatok megnyilvánulása; a magasabb rendű idegműködés terméke; a fiziológiai belső aspektusa; annak állapota; magasabb rendű idegműködés; anyagi-fiziológiai folyamat; a magasabb rendű idegműködés szubjektív, a tárgyra vonatkoztatott, eszmei tartalma; az anyag mozgásának eszmei fajtája; az ember …

A pszichofizikai kölcsönhatás elmélete igyekszik figyelembe venni a fiziológiai folyamatoknak a pszichikus jelenségek kialakulására gyakorolt hatását és viszont. De ez a koncepció is különböző lényegekként kezeli a folyamatok e két típusát. Du Bois-Reymond például, amikor sorra vette a természetnek azokat a rejtélyeit, amelyeket az emberi ész sosem lesz képes megoldani, …

A pszichofizikai paralelizmus elmélete radikális dualizmust állít fel a pszichikai és a fizikai között. Eszerint a fiziológiai és a pszichikai folyamatok egyértelmű megfelelésben állnak egymással: az egyik típushoz tartozó folyamatok működését valamiféle módon mindig a másikhoz tartozók kísérik. A szervezetben végbemenő fizikai folyamatok – beleértve a külső viselkedést – anyagi …

Az eszmeinek számos felfogása ismeretes. Ezek azonban két alapvető pólus köré rendeződnek el: a materializmus és az idealizmus pólusa köré. Az idealizmus az eszmeit szubsztancia gyanánt fogja fel, amely állítólag az anyagi világ felett áll, az anyagból le nem vezethető és általa meg nem magyarázható. Ebben a felfogásban az eszmei …

Az eszmei a valóság pszichikus visszatükrözésének attributív tulajdonsága. Minthogy nem minden visszatükrözés pszichikus jellegű, az idealitás sem jellemez minden visszatükrözést és nem vonatkoztatható általában az egész pszichikumra. A tükörfelület is visszatükrözi a fénysugarakat – azonban a visszatükrözés ehhez hasonló fizikai és kémiai formái semmi eszmeit nem tartalmaznak magukban. Ezek nem …

Bár első pillantásra változatlannak tűnnek, csillagok ezrei változtatják fényességüket néhány perctől évtizedekig terjedő periódussal. A valódi változócsillagok a belsejükben lejátszódó fizikai folyamat következtében, de a fedési változók esetében látszólagos a fényességváltozás, amit egy kísérőcsillag jelenléte okozhat. A pulzáló változócsillagok fizikai változók, mert a csillag külső rétegeiben tényleges tágulás és összehúzódás …