Tag Archives: állatok

A kémiai tényezők között a legkülönbözőbb mérgező anyagokat kell megemlíteni, amelyek fizikai vagy kémiai úton kapcsolódnak a sejtekhez, majd károsítják azokat. Előfordulhat az önmérgezés, az autointoxikáció jelensége is, amikor egy bizonyos anyag szervezetbeli bomlása megakad, és a köztes vegyi termék felhalmozódása vezet mérgezéshez. A vegyi okok között említhetők meg a …

A biológiai ágensek között kell megemlítenünk a különböző vírusokat, baktériumokat, gombákat, parazitákat stb., amelyek, mint élő szervezetek, képesek a szervezet megbetegítésére. Egyes baktériumok rendelkeznek exo- vagy endotoxin-termelő képességgel, az így létrejött fertőzést toxiko-infekciónak nevezzük. A fizikai kórokok között számításba vehetők a mechanikai okok (húzás, nyomás, hajlítás, csavarás stb.), amelyek erőművi …

A napfényben előforduló ibolyántúli sugarak nagy adagban denaturálják a fehérjéket, elpusztítják a sejteket és a baktériumokat, mérsékelt dózisban azonban rendkívül hasznosak. Közvetlen káros hatásuk bőrgyulladásban nyilvánul meg, amely súlyos, elhalásos formájú is lehet, kísérő jelenség ugyanitt a kóros pigmentáció (melanin-túltermelés). Az ún. fotodinamikus anyagok fokozzák a fény iránti érzékenységet. Ilyenek …

A levegő nagy vagy kicsiny relatív páratartalma hajlamosít bizonyos betegségek (nyálkahártyahurut vagy -kiszáradás) kialakulására. A külső kóroki tényezők sorában megemlítjük azokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az állatok termelését, szaporodását. A takarmány csökkent mangántartalma zavart okoz az ivarzásban, a fogamzásban, a tejtermelésben és az utódok életképességében. A mangánhiány csökkenti a tyúkok tojástermelését, …

A test nagymértékben szennyezett az almon való hosszú elfekvés miatt. A szaruképletek repedezettek, hasadtak vagy hiányosak lehetnek. A beteg állaton a látható nyálkahártyák szárazak, fénytelenek, felületükön hólyagok vagy kimaródások (hámhiányok) lehetnek, a felületet lepedék vonhatja be. A természetes testnyílásokból ürülhet vér, genny, nyál vagy más váladék. Betegség esetén megváltozhat a …

A nagy ammóniakoncentráció gyakran vezet felfúvódáshoz, melynek oka a jelentős gázfelszabadulás, valamint a kialakuló bendőatónia. Az ammóniatúlsúly miatt a szükséges bendőmikroflóra pusztul, rothasztó fajok (E. coli, Proteus stb.) szaporodnak el. Mivel így csökken a normál mikroflóra mennyisége és tevékenységének mértéke is, kevesebb illó zsírsav képződik. Ez tovább növeli az amúgy …

Az egészséges szervezetet érő hatásokra bekövetkező kedvezőtlen változások, a homeosztázis megbomlása, csökkenti a szervezet teljesítőképességét, súlyosabb kórfolyamatok esetén bekövetkezhet az állat elhullása is vagy felmerülhet a kényszervágás igénye. Az egészség és a betegség is életjelenség, közöttük nem húzható éles határ, fokozatos az átmenet, egyidejűleg van jelen a károsító tényezők belső …

Az állatfajok, -fajták, -populációk és -egyedek az őket körülvevő és folyamatosan változó környezettel dinamikus, a változásokhoz alkalmazkodó egyensúlyi állapotban vannak. Az egészséges szervezet képes arra, hogy alkalmazkodási, szabályozási, védekező mechanizmusainak segítségével kivédje, kiegyenlítse a rá háruló különböző ingerek hatását. Mindennek azonban határt szabnak a szerzett, valamint az öröklött tulajdonságok, bár …

A jegesmedve nagy szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, mint élőhelyének csúcsragadozója. Ritkán él 25 évnél tovább, a legidősebb vadon élő jegesmedve 32 évesen pusztult el, míg a fogságban tartott példányok közül egy nőstény 43 évet élt. Pusztulásuk oka a természetben nehezen érthető, mert viszonylag kevés elhullott jegesmedvét találni meg …

A jegesmedve (Ursus maritimus) a világ legnagyobb földi ragadozója és a második legnagyobb testű medveféle is egyben. A felnőtt hím 350- 680 kg-ot nyom, a nőstény kb. feleannyit, 150-249 kg-ot, bár amikor vemhes, 500 kg-os is lehet. A hím 2,4-3 méterre, a nőstény 1,8-2,4 méteresre nő meg, a nagytestű emlősök …