Tag Archives: állatok

A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel. Lombhullató, kevert vagy …

Az európai borz erős testfelépítésű állat, kis fejjel, rövid nyakkal, zömök ék alakú testtel és rövid farokkal. Lába az ásásra alkalmas, erős, nem visszahúzható karmokkal. A kifejlett borz 25-35 cm mags, 60-90 cm hosszú, 12-24 cm-es farokkal. Testsúlya az év során változó, tavasztól őszig növekvő, és legnagyobb a téli álom …

A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal. A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú. Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket …

A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre. Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. …

Bakcsó ( Nycticorax nycticorax ) A gémek rokonságához tartozó, zömök testű,kb. 68 cm hosszúságú madár. A hímeknek költés idején három hosszú, fehér, kackiás toll leng a tarkójukról. A fiatalok „gyermekruhája” piszkos barna, halványsárga pettyezéssel. A bakcsó telepekben költ, fás, bokros, sűrű növényzetű folyóárterekben, mocsarak, tavak mentén. A költőkolóniában állandó a …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

Nigerben az őslény kutatók 2008-ban egy eddig ismeretlen dinoszaurusz fosszíliájára bukkantak. A kutatók szerint a Föld valaha volt legnagyobb ragadozóinak az őse lehetett ez a dinoszaurusz fajta. A most megtalált csontok egy 110 millió évvel ezelőtt élt húsevő dinoszauruszé voltak. Az őslény kutató szakemberek Afrikában a Ténéré-sivatag peremén bukkantak rá …

Darwin óta tudjuk, hogy a növény- és állatvilág összes fajai egyetlen hatalmas fejlődési folyamat különböző szintjeinek leágazásai. Az ember az emlősállatok közül emelkedett ki. Fejlődéstanilag az emberszabású majmok (az afrikai csimpánz és gorilla, valamint a délkelet-ázsiai orángután és gibbon) állnak hozzánk legközelebb, nemcsak testalkatilag, hanem intelligenciájukat, pszichikus működésüket tekintve is. …

Az abesszin macska egyik legrégebben ismert fajta, annak ellenére, hogy eredete bizonytalan. Angliában az első példányokat azok a hazatérő brit katonák vitték, akik az abesszin háborúban részt vettek. A fajtát Angliában 1882-ben ismerték el önálló fajként. A legelső Angliába vitt abesszint Zulának hívták. Az Amerikai Egyesült Államokban csak 1986-ban ismerték …

Parti géb Pomatoschistus microps Jegyei: teste orsó alakú, feje magas, csak kissé lapított. Szemei nem irányulnak felfelé. Kopoltyúnyílásai rövidek, merőlegesek (csak a mellúszók tövéig érnek). Faroknyele hosszú, alacsony. 41-52 pikkely a hosszanti sorban; tarkója, a hát eleje (az első hátúszó végéig) és a melltájék (a hasúszók tövéig) pikkelyek nélkül. A …