Tag Archives: állatok

Heveny laktacidózis során (ha az kompenzált) a bendő mikroflórája és -faunája szintén súlyos károsodásokat szenved, és a tejsav helyi hatásai miatt a bendő nyálkahártyája leválik. A felszívódás toxikus bomlástermékei máj-, vese- és szívizom-elfajulást idézhetnek elő. E„kevéssé” súlyos betegek közül néhány napon belül több is elhullik, a többiek pedig vagy hosszabb …

A sav-bázis anyagcsere zavarait háziállatainkban leggyakrabban a kérődzők megbetegedései során észleljük. Ez azzal áll összefüggésben, hogy amíg pl. a sertés a szénhidrátokat, glükóz (monoszacharid) formájában a vékonybélből aktív transzport segítségével, a vastagbélből pedig fermentációjukat követően veszi fel, addig a kérődzők emésztő rendszerében a poliszacharidok szerves savakká erjednek és folyamatosan terhelik …

Elkülönített vágás szükséges beteg, fertőzöttségre vagy betegségre gyanús, kényszervágásra utalt állat és technológiai selejtállat esetében. Ez a rendes vágástól térben és időben elkülönítve történik. Zárt vágást kell elrendelni a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek (Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendelete: Állategészségügyi Szabályzat) miatt, a meghatározott …

Az egyes betegségek legsúlyosabb következménye az állat elhullása. Ezt az állapotot megelőzi a haláltusa, ekkor légzési és keringési zavarok súlyos mértékben jelentkeznek, görcsök és önkéntelen vizelet- és bélsárürítés kíséretében. A halál első fázisa a klinikai halál: mély eszméletvesztés mellett leáll a légzés és a vérkeringés, a pupilla fénymerev. Néhány perc …

Az állatbetegségek időbeli lefolyását tekintve a túlheveny (perakut) forma igen gyors lefolyású, sokszor klinikai tünetek sem alakulnak ki, hanem bekövetkezik az elhullás. Az egy-két napig tartó heveny (akut), az egy-két hétig elhúzódó félheveny (szubakut, szubkrónikus), valamint a hosszasan, esetleg évekig fennálló idült (krónikus) kórforma egyikébe sorolt betegség alkalmával megjelennek a …

A veleszületett fejlődési rendellenességek kialakulhatnak genetikai hatás következtében (gametikus mutáció) vagy teratogén hatás eredményeként (a magzatot ért szomatikus mutáció, hipertermia, anoxia-hipoxia, mérgezés, fertőzés stb.). A magzati fejlődés lehet hiányos. Ez előfordulhat gátlásból, esetleg a szerv nem alakul ki vagy csak nyomokban látható, esetleg csökevényes marad. A jelenségek körülírt formában is …

A nyálkahártyákon megvastagodások (szemölcsök, polipszerű képletek körülírtan) mutatkozhatnak mirigytúltengés vagy a kötőszövet szaporodása következtében. Más esetben a mérsékelten termelődött kötőszövet erős zsugorodása és a mirigysorvadás miatt elvékonyodás jöhet létre. A daganatok A daganat (blasztóma, neoplazma) minőségében és működésében megváltozott, kóros sejtekből álló szövetszaporulat, amely autonom képletként működik a szervezetben, az …

A daganatsejtek összessége a perenchima, ez határozza meg a daganat minőségét. A daganat váza a stróma, amely kötőszövetből és vérerekből áll minden daganat esetében. Előfordul, hogy a parenchima két vagy több szövetféleségből áll, ezek a vegyes daganatok. Az érett, tipikus daganatokat általában az alapszövet nevéhez illesztett -óma képzővel nevezik meg …

A gennyes gyulladás esetén nő a neutrofil granulociták száma a gyulladásos beszűrődésben és az izzadmányban. A gennyes váladék sárgás színű a fehérvérsejtekben lévő zsírcseppektől, találhatók még benne monociták, limfociták, hisztiociták, vörösvértestek és levált szöveti sejtek. A nyálkahártyákon jelentkező gennyes gyulladás jól gyógyuló kórforma, főként akkor, ha a természetes testnyíláson át …

A kruppos gyulladás során a megalvadó exszudátum (fibrinlemez) a nyálkahártyával lazán összetapad, arról könnyen leválasztható, így nem alakul ki mélyre terjedő regresszív elváltozás a nyálkahártyában. A gyomorban, a bélben, légcsőben stb. kialakuló fibrines álhártya mechanikusan könnyen távozik (pl. köhögéskor), a gyógyulás esélyei jók. A difteroid gyulladás esetében a fibrinogénben gazdag …