Tag Archives: emlős

A fekete bőgőmajom Dél-Amerika dzsungeleiben él, Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén. Nevéhez méltóan különleges hangképzésre képes. A hím és a nőstény nagyban különbözik egymástól: valójában csak a hím fekete, a nőstény szalmasárga színű. A hím jóval nagyobbra is nő. kb. 6,7 kg-ot nyom, míg a nőstény kb. négy …

A vörös vari az egyik legnagyobb majomféle Madagaszkáron. Testhossza akár 56 cm lehet, amihez 62 cm-es farok tartozik, és körülbelül 4 kg-ot nyom. Puha, vastag bundája vörös színű, korábban a fekete-fehér vari egyik változatának tekintették, ma azonban külön fajnak számít. A vörös vari (Varecia rubra) rokonai közé tartozik a többi …

A tengerimalac rokona ez a világ legnagyobb rágcsálójaként számon tartott állat, vízidisznónak vagy úszódisznónak is hívják. A kapibara (Hydrochaeris hydrochaeris) zömök felépítésű, 55 kg körüli a súlya, testhossza eléri az egy métert. Színe barnás vagy vöröses. Szeme a feje tetejéhez közel helyezkedik el, így úszás közben jól kilát a vízből. …

Az okapi a lóra vagy a zebrára hasonlít leginkább, de a zsiráfnak rokona. Először 19o1-ben írtak róla tudósok. Az egyetlen olyan emlős, amelyik a füle belsejét is eléri a nyelvével. Közép-Afrikában, a Kongó-medence sűrű esőerdeiben él, folyók közelében. Az okapi létét veszélyezteti az erdők pusztítása és a települések terjedése. Ugyan …

A mandrill a legnagyobb majomféle a főemlősök után, közeli rokonságban áll a páviánokkal. Veszélyeztetettségi foka alapján a sérülékeny csoportba tartozik. A mandrillok száma erősen lecsökkent, elsősorban azért, mert vadásszák őket (mivel igen hangosak, könnyű megtalálni csoportjukat). Élőhelye fokozatosan beszűkül a favágás és terjedő mezőgazdasági területek miatt. Trópusi esőerdőkben él Kamerun, …

A közönséges mókusmajmot nevezik röviden mókusmajomnak. Korábban emlegették halálfejes majomként is, de ez az elnevezés már nemigen használatos. Dél-Amerika sűrű erdeiben és trópusi esőerdeiben él (Guyana, Suriname, Francia Guiana, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Venezuela területén). A mókusmajom (Saimiri sciureus) hossza 32 cm körüli, farka valamivel hosszabb, kb. 41 cm, …

A szurikáta az egyik legkarizmatikusabb kis emlős. A mongúzfélék családjába tartozik (latin nevén Suricata suricatta). Afrika déli részén él, Dél-Afrika, Botswana, Namibia, Angola területén, sivatagban, félsivatagban, füves területeken. Kb. 24 cm hosszú, 2o cm hosszú farokkal, és csak néhány száz grammot nyom. Szeme körül fekete folt van, ami a nap …

A rövid arcú kenguruk egyetlen megmaradt képviselője (latin nevén Lagostrophus fasciatus ). Ebbe a csoportba valaha mintegy 12 faj tartozott, közöttük egyes fajok hatalmasra nőttek: akár 2oo kilogrammosra és 3 méter magasra. A mai keresztsávos nyúlkenguru azonban kisebb mint a házi macska. A végveszélyben lévő keresztsávos nyúlkengurut leginkább a rókák …

Ausztráliában két fán élő kengurufaj létezik, közülük a Bennett-kúszókenguru az egyik. Bár a Bennett-kúszókenguruk száma növekszik, ám amióta nem vadászható, mégis veszélyben vannak, mivel élőterületük nagyon kicsi: az északkelet-ausztráliai Daintree folyó könyékén kívül sehol máshol nem találhatóak meg. Ezért végzetes lehet a faj számára például egy tűzvész vagy más természeti …

Az afrikai elefánt a legnagyobb ma élő emlős. Két alfaja ismert: a szavannákon élő (Loxodonta africana africana) és az erdőkben élő (Loxodonta africana cyclotis). Az afrikai elefánt háta (szemben az indiaiéval) homorú, füle nagy, legyezőszerű, amivel hűteni tudja magát. Igen éles a hallása. Mindkét nemnek van agyara, ami kétéves kor …