Tag Archives: Hüllők

Jegyei: nagy, robusztus gőte lapos, széles fejjel, erőteljes végtagokkal és érdes vagy enyhén szemölcsös bőrrel.Hátszínezete jellegzetes: halvány vagy élénkzöld (egyes állományoknál sötét olajzöld), sötétbarna vagy feketés márványozással. Hasa világos vagy sötétszürke, ritkábban fakó vöröses, fehér pettyekkel és sötét foltokkal. A szárazon gyakran élénkebben és kontrasztosabban színezett, mint amikor a vízben …

Jegyei: karcsú gőte, hosszúkás, lapos fejjel, feltűnően kiálló felső állkapoccsal, bőre gyakran érdes, szemölcsös. Hátszínezete sokféle lehet, a vörhenyestől a feketés barnáig, vagy olajzöld, középen sárgás vagy vörösesbarna csíkkal és sötét foltokkal. Hasoldala a fehérestől a szürkéig változhat: közepe sárga, különösen a hímnél sötéten pettyezett. A hímek hátsó lábszárán sarkantyúszerű …

Jegyei: külsőre a csukafejű gőtéhez igen hasonló faj, de kisebb, bőre simább, fültőmirigyei jól láthatóak, lábai finomabbak, színezete kontrasztosabb. Háta sárgás, zöldes, halvány vagy sötétbarna, esetleg szürke, lehet márványozott vagy foltos, közepén sokszor barnásvörös, gyakran szaggatott sáv húzódik. Hasa fehéres, fakószürke vagy barnás, ritkábban világosan pettyezett. A párzásra kész hímek …

A hüllők négylábú magzatburkos állatok. Ma élő rendjük szerint 4 fajtát különböztetünk meg: Teknősök Krokodilok Felemásgyíkok Pikkelyes hüllők A hüllők az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordulnak. Legjobban azonban a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken. Ezeket az állatokat hidegvérűeknek nevezik mivel testhőmérsékletüket állandó értéken nem tudják fenntartani.Testhőmérsékletük többé-kevésbé a környezet hőmérsékletének …

Elefántteknős ( Testudo elephantopus ) Az elefántteknős vagy más néven galápagosi óriásteknő a Galápagos szigetcsoport egyes szigetein őshonos állat. Mérete meghökkentően hatalmas: egyes példányok 1,50 méter hosszúak, 1,20 méter szélesek és csaknem 1 méter magasak. Nedvdús nővényekkel, kaktuszokkal táplálkoznak. Az óriási hüllők, körülöttük a szigeten jellemző fekete lávával és nagy …

Zöld levelibéka ( Hyla arborea ) A levelibéka Európa egyetlen fán lakó kétéltűje. Mintegy 5 cm hosszú, sima, fénylő hátú béka. Színe általában zöld, de hangulatától és környezetétől függően világossárgától barnáig változhat. „Kedvenc” színe azonban a „fűzöld”,ami jól beleolvad a lombkorona színébe. Has oldala fehéres. A hát és a has …

Pettyes kígyógyík Ophiomorus punctatissimus Jegyei: aprócska, sima pikkelyű, lábatlan szkink, teste nyújtott, kígyószerű. Kicsiny, elkeskenyedő, enyhén szögletesnek hatófeje, lekerekített orra, pici szeme és alig felismerhető, pikkelyekkel fedett fülnyílása van. Hengeres farkának vége kúpos. Alapszíne sárgás, krémszínű vagy világosbarnás. Oldala és hasa hússzínű is lehet. Minden egyes pikkelyén sötét pontot visel. …

Pannongyík Ablepharus kitaibeli Jegyei: aprócska, karcsú, siklószemű szkinkféle, messze szétálló, gyenge lábak, sima pikkelyek és kicsiny, a törzstől alig elkülönülő fej, valamint apró, az összenőtt, átlátszó szemhéjakból álló szemhéjablakkal védett szem jellemzik. Vaskos farka finom csúcsban végződik. A hátoldal fémfényű bronzvagy olajbarna, a has többnyire zöldes vagy kékesszürke. A hátmintázat …

Spanyol ércesgyík Chalcides bedriagai Jegyei: a foltos ércesgyíkhoz nagyon hasonló, de kisebb faj. Feje kicsiny és kúp alakú, orra lekerekített. szeme pici, fülnyílása jól látható. Farka olyan hosszú, mint a teste, hegyes, lábai és ujjai rövidek. Hátoldala olajbarna, sárgásbarna, barna vagy szürke. Mintázata elszórt, fehéres, sötét keretbe foglalt szemfoltokból áll; …

Hegyesfejű gyík Lacerta oxycephala Jegyei: feltűnően karcsú, közepes termetű gyík, hosszúkás, rendkívül lapos és kicsúcsosodó fejjel, széles nyakkal és lapított testtel. Végtagjai kecsesek, hosszú farkának töve széles. Felső oldalán és végtagjain általában sötétszürke, kékesszürke, feketésbarna vagy fekete alapon világos rácsminta látható. A farok gyakran a csúcsáig élénk kékesszürke színű, néha …