Tag Archives: Hüllők

Jegyei: nagy, feltűnően robusztus és tüskékkel felvértezett gyík; feje nagy, széles, nyakától jól elkülönül, lábai izmosak, hosszú ujjai karmokat viselnek. A hátoldalát borító tüskepikkelyek az egyébként szembetűnő dobhártya tájékán, a lábakon és a farkon fejlődtek ki a leginkább. A hát alapszíne világos vagy sötétszürke, de lehet barnás vagy szinte fekete …

Jegyei: nagy, robusztus, lapított testű gekkó, ujjai feltűnően szélesek. Hátoldalát rendszertelenül álló pikkelyek és nagy, hosszanti sorokba rendezett bőrdudorok fedik: a törzshöz hasonlóan lapított farkot tüskék borítják. Nagy, széles feje, feltűnő világos szeme és jól látható fülnyílása van. Szemét nem tudja lezárni, szembogara függőleges. Ujjai szélesek, a harmadik és a …

Jegyei: igen nagy, erőteljes béka, teste széles, robusztus. A hímek 15 cm-esnél is nagyobbra nőnek. A hatalmas nőstények testhossza a 20 cm-t, hátsó lábuk a 25 cm-t is elérheti. Ezek akár 600 g-ot is nyomhatnak. A zöld békákkal szemben, amelyekkel a kisebb ökörbékákat esetleg össze lehet keverni, ez utóbbiak hátán …

Életmódja: az ökörbéka kifejezetten magányos állat, még a párosodás idejére sem csoportosul, kórusokat sem alkot. Messze hangzó, tompa kiáltásával jelzi, hogy a terület foglalt. A betolakodó hímeket a tulajdonos igyekszik elűzni. Az ökörbéka hangját meleg, szélcsendes, nyugodt nyári éjszakákon akár 2 km-röl is hallani lehet. A tavi békához hasonlóan szívesen …

Élőhelye: mindenféle kisebb és nagyobb állóvíz, különösen a vízinövényekkel dúsan benőttek. Ahol nagyobb tavibéka állományok vannak, ott a kecskebékák (a konkurencia miatt?) a kisebb vizeket lakják. Életmódja: messzemenőkig egyezik a kis tavibékáéval. A kecskebéka életének nagy részét a vízben vagy a víz közelében tölti. Erős felindulásában a kecskebékahím nagy ívben, …

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, hogy a növekvő embrió sejtosztódása során a kromoszómák egyenlőtlenül oszlanak meg. Így a test felépítéséhez szükséges bizonyos információk hiányozhatnak, mondjuk a bal hátsó lábé, és az ebihalnak csak három lába nő. Efféle hiányosságok bármely testrészen …

Ez a jelenség, de főként az a tény, hogy egyfelől a tavi békával, másfelől a kis tavibékával szinte minden ismertetőjegy tekintetében átfedések mutatkoznak, már régen felvetették a gyanút, hogy nem három önálló fajról van szó. A zöld békák számos európai állományát igen nehéz pontosan meghatározni. A kis tavibéka önállóságát sokáig …

A legkisebb zöld béka faj, orra hegyes, teste karcsú. Egészében véve hasonló a tavi békához, de finomabb alkatú, világosabb és hátsó lába láthatóan rövidebb. Testhossza 4-5 cm, csak kivételesen nagyobb. A 9 cm-es példányok igen ritkának mondhatók. A fajra jellemző a nagy, kemény és éles peremű belső sarokgumó, amely az …

Nagysága kb. a tavi béka és a kis tavibéka között áll, de meglehetősen változó. A kifejlett kecskebéka átlagos testhossza úgy 10 cm. A nagyobb nőstények 12 cm-esre is megnőnek, de a nemek közti különbség eléggé elmosódott. A hátoldal színezete és mintázata változó; általában véve azonban erősen emlékeztet a kis tavibékáéra. …

Franciaországtól kelet felé Oroszországig, északon Dél-Svédországig, délen Olaszországig és a Balkán-félszigetig terjedt el. Pontosabb képet azonban nehéz lenne adni, mivel nagyon könnyen összetéveszthető a két másik zöld béka fajjal. Élőhelye: sokkal inkább a kisvizek, a tavacskák és pocsolyák lakója, mint nagy termetű testvérfajai, a tavi béka és a kecskebéka, amelyekkel …