Tag Archives: Hüllők

Az areál két részre oszlik, az egyik a Pireneusi-félszigetet, valamint Dél- és Nyugat-Franciaország egyes tájait foglalja magába, míg a keleti rész Németországtól keletre Oroszországig és délkeletre a Balkánon át Görögországig terjed. A fajt Olaszországba és Angliába is betelepítették egy-egy helyre. Élőhelye: folyó menti ligetek és tavak közelében, északabbra (különösen ott, …

A zöld vagy vízi békák igen nagy, robusztus alkatú képviselője, a kifejlett tavi béka minden más európai békánál jól láthatóan termetesebb. A nagy példányok testhossza a 15 cm-t, kivételesen a 17 cm-t is elérheti. Az ilyen „békaóriások” könnyen megkülönböztethetők a többi fajtól. A vadon élő állományoknak ezek azonban csak csekély …

Görög barna béka Jegyei: kifejezetten zömök béka, orra tompa, teste lelapított, hasa világos. Hossza kevéssel 7 cm fölött is lehet. Két válla között jellegzetes, fordított V alakú jegy. Szürke torkát középen világos csík vágja ketté. Úszóhártyái csaknem elérik az ujjak hegyét, előrehajlított hátsó lábán a sarokgumó éppen túlér az orr …

Franciaországtól Németország középső részein át keleten a Fekete-tengerig és délen az Égei – tengerig megtalálható. valamint szinte egész Olaszországban és Szicíliában is. Európán kívül előfordul Irán északnyugati térségéig. Ezen az óriási területen belül sincsenek földrajzilag elkülöníthető alfajai. Élőhelye: a lombos erdők és különösen a galériaerdők. a hozzájuk csatlakozó nedves rétek …

Elég nagy, de karcsú testű béka, hátsó lábai feltűnően hosszúak. Az óvatosan a test mellett előrefektetett hátsó lábsarokgumója jól láthatóan (kb. 2-3 mm-rel vagy többel) túlér az orr csúcsán. A kifejlett erdei békák az orruk hegyétől a kloákáig mérve 6-7 cm hosszúak. A nagyobb nőstények 9 cm-t is elérhetnek, a …

Európa mérsékelt övi és északi tájai, délen az Alpokig, Szlovéniáig és Horvátországig, valamint Románia északi részéig; egyébként egészen Szibériáig elterjedt. Hazánk síkvidéki, nedves élőhelyein mindenütt gyakori. Élőhelye: mint keleti faj, areáljának európai részén nem olyan általánosan elterjedt, mint a gyepi béka, annál igényesebb. Legfontosabb élőhelyei a lápok és a nedves …

Erős alkatú béka, hátsó lába hosszú, ha oldalt előrehajlítjuk és a törzshöz szorítjuk, bokaízülete az orra hegyéig ér. Átlagos testmérete (6,5-8 cm) kisebb, mint az egyébként hasonló gyepi békáé, attól hegyesebb orra, nagy, kemény belső sarokgumója és teljesen eltérő hangja is megkülönbözteti. Két belső, nem kitűrhető hanghólyagjuk segítségével a mocsári …

A megfelelő telelőhelyekre gyakran több kilométerről igyekeznek a gyepi békák. Ha ezeket a kicsiny tavakat betemetik. elszennyezik, vagy a túl nagy halállomány miatt válnak használhatatlanná, annak a békákra nézve súlyosabb következményei lesznek, mint ahogy azt az ember egy ilyen viszonylag „csekély” beavatkozás után gondolná. A gyepi békák telelőhelyül fagymentes üregeket …

Egész Közép-, Nyugat- és Észak-Európa, valamint a mediterrán és a mérsékelt zóna közötti átmeneti területek. Areálja innen végignyúlik Észak-Ázsián. Japánig. Európában az összes kétéltű közül a gyepi béka hatol fel a legmesszebb északra. A barna varanggyal együtt az ő elterjedési területe itt a legnagyobb. Magyarországon csak szórványosan fordul elő, főként …

Nagy, erős alkatú béka, kifejlett kori testhossza 10 cm-t, ritkán annál többet is elérhet. Alapszínezete szerint általában egy barnásabb és egy sárgásabb típust lehet elkülöníteni. Hátoldalán szabálytalan alakú és különféle méretű foltok húzódnak, amelyek az állatnak jó rejtőszínt kölcsönöznek. A fehéres, sárgás vagy enyhén narancsszínű hasoldal a nőstényeknél jobban, a …