Kezdőlap / Állatok / Hüllők / A Mocsári béka jellegzetességei

A Mocsári béka jellegzetességei

Erős alkatú béka, hátsó lába hosszú, ha oldalt előrehajlítjuk és a törzshöz szorítjuk, bokaízülete az orra hegyéig ér. Átlagos testmérete (6,5-8 cm) kisebb, mint az egyébként hasonló gyepi békáé, attól hegyesebb orra, nagy, kemény belső sarokgumója és teljesen eltérő hangja is megkülönbözteti.
Két belső, nem kitűrhető hanghólyagjuk segítségével a mocsári békahímek nász idején csuklásszerű, bugyborékoló hangokat hallatnak. Ha sokan szólnak együtt, jellegzetes kórust alkotnak, amelyet már messziről hallani, bár hangjuk egyenként halk. Ilyenkor fejük és legtöbbször egész testük halvány vagy élénk kék; a hímek a párzási időszakban így már messziről felismerhetők. Hátuk egyébként többnyire egyszínű barna, szürke vagy sárgásbarna színezetű, közepén gyakran egy ebből kiemelkedő, világos csík húzódik. A mocsári béka fejoldalán nagy, sarló alakú, sötét halántékfolt látható. Dobhártyája jól látható, szembogara vízszintes. A test oldalán egy sok esetben foltos vagy márványos öv nyúlik hátra a sárgás lágyéktájékig. Hátán is viselhet pettyeket. Hasa rendszerint csaknem mintázatlan, világos. Elterjedési területének különböző részein az egyes ismertetőjegyek eltérő mértékben nyilvánulnak meg. így a közép-európai mocsári békák hátsó lába rövidebb, mint a délkelet-európaiaké. A lábat előrehajtva, az előbbiek sarokgumója nem ér el egészen az orr hegyéig, míg az utóbbiaknál éppen túlér azon. A szakemberek ezért külön alfajnak sorolják be őket R. a. wolterstorffi néven. Magyarországon is ez az alfaj él.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kecskebéka fejlődési rendellenességek

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, …

Leave a Reply