Tag Archives: lovak

Szabályként alkalmazható az a gyakorlat, hogy lovakat és szarvasmarhákat négyesével-hatosával egymáshoz kötve kell az úton úgy hajtani, hogy az úttest fele szabadon maradjon, minél kisebb közlekedési akadály keletkezzék. Célszerű az állatokat földutakon hajtani, elkerülve állattartó telepeket és más állatok legelőit. Az itatást előre kijelölt kutaknál kell megtervezni. Ha menet közben …

A szállítás során jelentkezik a testsúlycsökkenés, ami az állatokon a szállítási távolság, a mikroklíma, a szállítás módja és a fogadás körülményei szerint alakul ki. Esetenként számolni lehet minőségi romlással is. Intenzíven tenyésztett sertésfajták szállításakor a fokozott stresszérzékenység miatt ún. PSE (Pale, Soft, Exudative – sápadt, puha és vizenyős) hús alakul …

Az állattartó telepeken belüli istállók állományai egymás közötti fertőzésének kiküszöbölésére külön egységként kell kezelni a tenyésztő és az árutermelő részt. A termelőegységtől elkülönítetten kell kezelni az ún. fertőzésre gyanús épületeket (megfigyelő, betegistálló, kényszervágóhíd, boncolóhelyiség). Az idősebb állatok a telepen előforduló kórokozók nagy tömege miatt könnyen megfertőzhetik a fiatalabbakat a trágya …

A fogadó állomány védőoltása csupán ritkán válik szükségessé, esetenként akkor, amikor fertőzés behurcolása valószínűsíthető. Mindezek elkerülésére a bevitelre szánt állatokat el kell különíteni, meg kell figyelni (általában 30 napig, sertés és vaddisznó esetén 40 napig, baromfit és nyulat pedig 21 napig). Ha a betegség már lappangott az állatban, akkor az …

Állatforgalmazásról akkor beszélhetünk, ha az állatot értékesítik, eladják, elcserélik, elajándékozzák, öröklik, bírósági ítélettel birtokolják, adományozzák, aminek következtében megváltozik az állat tulajdonjoga (és többnyire tartási helye is). E tevékenységi körben rendkívül fontos az előírásos higiéniai feltételeket biztosítani, hiszen a cél az, hogy az egyes állatállományok ne fertőződjenek a mozgatott állatoktól, elhullott …

Az állattartó köteles az állattartási tevékenységről, annak megkezdéséről vagy megszűnéséről az állományt ellátó állatorvost, illetőleg az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni (baromfi- és nyúlállományok esetén 100 egyed felett, a többi emlősállatfaj és méhcsaládok tekintetében a létszámtól függetlenül). Nagylétszámú állattartó telepen (30 ló vagy 50 szarvasmarha vagy 200 juh, kecske …

Az állatok egészségvédelmét, a betegségek megelőzését és a beteg állatok gyógyítását szolgáló intézmények, intézkedések összessége jelenti az állategészségügyet. A szakigazgatási, igazságügyi állatorvosi és szolgáltatási tevékenység arra irányul, hogy a termelési környezet kedvező legyen az állattenyésztés ágazatában. E szervezeten belül igen sok ember összehangolt és a vonatkozó jogszabályokon alapuló munkája szükséges …

A kémiai tényezők között a legkülönbözőbb mérgező anyagokat kell megemlíteni, amelyek fizikai vagy kémiai úton kapcsolódnak a sejtekhez, majd károsítják azokat. Előfordulhat az önmérgezés, az autointoxikáció jelensége is, amikor egy bizonyos anyag szervezetbeli bomlása megakad, és a köztes vegyi termék felhalmozódása vezet mérgezéshez. A vegyi okok között említhetők meg a …

A biológiai ágensek között kell megemlítenünk a különböző vírusokat, baktériumokat, gombákat, parazitákat stb., amelyek, mint élő szervezetek, képesek a szervezet megbetegítésére. Egyes baktériumok rendelkeznek exo- vagy endotoxin-termelő képességgel, az így létrejött fertőzést toxiko-infekciónak nevezzük. A fizikai kórokok között számításba vehetők a mechanikai okok (húzás, nyomás, hajlítás, csavarás stb.), amelyek erőművi …

A napfényben előforduló ibolyántúli sugarak nagy adagban denaturálják a fehérjéket, elpusztítják a sejteket és a baktériumokat, mérsékelt dózisban azonban rendkívül hasznosak. Közvetlen káros hatásuk bőrgyulladásban nyilvánul meg, amely súlyos, elhalásos formájú is lehet, kísérő jelenség ugyanitt a kóros pigmentáció (melanin-túltermelés). Az ún. fotodinamikus anyagok fokozzák a fény iránti érzékenységet. Ilyenek …