Az előgyomrok alkalózisa és az ammóniamérgezés heveny, félheveny vagy idült lefolyású. Hibás takarmánykészítésre, takarmányozásra visszavezethető emésztési és általános anyagforgalmi zavarral járó megbetegedés. A kórkép a tömegesen tartott állatállományban a „mérgezés” fogalmát kimerítő módon jelentkezik. A bendő pH-ja a normális (6,4-6,8) értékről lúgos irányba (pH 8,0-8,5) eltolódik, és a fermentáció számára …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az előgyomor egyszerű emésztési zavara (indigestio simplex)
A betegséget az váltja ki, hogy a bendőben, többnyire külső körülmények hatására, a mikrobiológiai folyamatok lelassulnak anélkül, hogy rendellenes bomlástermékek keletkeznének. A kóros biokémiai, illetve élettani folyamatok (bendőmegterhelés, renyheség stb.) többnyire állományi szinten jelentkezhetnek, de előfordulnak egy-egy állatcsoporton belül egyedekben is. A betegséget gyakran a takarmányozási technológiával összefüggő hibák váltják …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az előgyomor felépítése és működése
A kérődző háziállatoknak összetett, több üregű gyomra van, amely különleges nyálkahártyával bélelt előgyomrokból és a tulajdonképpeni mirigyes gyomorból áll. Az előgyomrok közül a bendő (rumen) a legnagyobb, a recés (reticulum) és a leveles vagy százrétű (omasus) lényegesen kisebb. Az újszülött állat előgyomorai kicsinyek. A bendő és a recés erősebben fejlődik, …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A nyelőcső eltömődése (obturatio oesophagi)
Főként a szarvasmarhák, ritkábban a lovak és a sertések megbetegedése, amely rendszerint egyedi megbetegedés formájában jelentkezik. A szarvasmarhákban felfúvódással jár együtt. A hosszabb ideig való eltömődés a nyelőcső falának elhalása miatt veszélyes. A szarvasmarhát a mohó takarmányfelvétel (répa, burgonya, alma, répafejes szilázs, szárított répaszelet), a gümőkór, a sugárgombás betegségek következtében …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A szájgyulladás (stomatitis)és a garatgyulladás (pharyngitis)
A szájgyulladás a szájüreg, az ajkak, a nyelv és az íny nyálkahártyájának gyulladása. Jelentősége egyrészt abban nyilvánul meg, hogy az állatok a nyálkahártya fájdalmassága miatt a szokásosnál jóval kevesebb takarmányt fogyasztanak, másrészt a fertőző betegségeknek vagy a toxikózisoknak lehet első, feltűnő tünete. Tünetek. A szájgyulladásra általánosan jellemző az óvatos evés, …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: Az emésztőszervek betegségei
A szervezet nyitott anyagi és energetikai kemodinámiás rendszer, amelynek a működéséhez szükséges anyag- és energia visszapótlás az emésztőszerveken keresztül történik. A szájüreggel kezdődő és végbélnyílással záródó csőrendszer rendkívül nagy munkát végez a felvett táplálék fizikai, kémiai feltárásán keresztül a felszívódási és a salakanyagok kiürítéséig, ezért rendkívül sérülékeny is. A felvett …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A vashiányos anémia és a kálium-anyagcsere zavarai
A vashiányos anémia jelentkezhet (elsősorban) olyan borjúállományokban, ahol legalább 3-5 hétig 0,18 mmol/kg vastartalmú tejport adagolnak és alom nélkül tartják az állatokat („fehér húsú borjú” – előállítási technológiája). A kórkép megjelenését elősegíti, hogy a tejporos takarmányozás a borjú 0,5-1,2 mmol/nap vasigényét nem elégíti ki. Mindezek miatt a hemoglobinkoncentráció 100 g/l, …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A nátrium-anyagcsere zavarai
Ezen anyagcserezavarok alapvetően a nátriumhiány vagy -fölösleg révén jönnek létre. A nátriumhiánnyal hasmenés, fokozott verítékezés, idült gennyes vesegyulladás, mérgezések és aldoszteronhiány során számolhatunk. A jelenség következményeként a testfolyadék mennyisége és a vizelet nátriumkoncentrációja csökken. Tünetek. A beteg állatok étvágytalanok, bágyadtak, soványodnak, termelési mutatóik romlanak. Gyógykezelés. Feltétlenül szükséges a nátriumionok pótlása …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A magnézium-anyagforgalom zavarai
A magnéziumionoknak 300 különböző enzim aktivátoraként van jelentőségük. Az energiatárolásban és -hasznosításban van szerepük, továbbá az akciós potenciál 4. fázisában a normál küszöbpotenciálért felelősek. Az ATP a sejtben túlnyomórészt mint Mg”-komplex fordul elő, amely a két riboszóma-alegység összekapcsolódásához nélkülözhetetlen. A sejteken kívül az acetil-kolin-anyagcserében vesz részt, ugyanis az idegrostok véglemezkéin …
Érdekel a cikk folytatása? »Állategészség védelem: A foszforhiánnyal összefüggő kórformák
A különböző foszfátok számos enzimatikusan katalizált szintézis, csoportátviteli és bontási reakció reakciópartnerei, illetve termékei (energiadús trifoszfátok, a cukorfoszfátok felépítése, a glükóz felszabadulása glükóz-6-foszfátból és a foszforolitikus bontási reakciók). Az állati szervezet foszforellátási zavarai sertésekben, baromfiban, de különösen kérődzők esetében nagy jelentőségűek. Tünetek: 1. Fiatal állatokban lassul a növekedés, romlik az …
Érdekel a cikk folytatása? »