Tag Archives: marha

A tőgy gyulladásos megbetegedését a szarvasmarha környezetében szinte mindenütt előforduló sarjadzó és fonalas gombák is okozhatják. Ezek között ebből a szempontból jelentős a Cryptococcus neoformans, az Aspergillus fumigatus, a Candida albicans és a Candida krusei. A galaktogén vagy hematogén úton bekövetkező fertőzést elősegíti a hosszú hatású (long acting) antibiotikum adagolása, …

A betegéget a Nocardia asteroides nevű kórokozó váltja ki szarvasmarhán. A fertőzésre több lehetőség is nyílik: galaktogén, hematogén és perkután módon is, prediszpozíciós tényezők fennállásakor. A granulómás jellegű, heveny vagy idült (60%) tőgygyulladáskor a granulumok, a csomók kitöltik a mirgylebenykéket, és produktív-exszudatívgennyesedéses gyulladásos folyamatok alapját képezik. A granulumok később elhalhatnak, …

A tőgy mirigyes állománya közötti kötőszövetre (intersticium) terjedő gyulladást Lysteria monocytogenes vagy Brucella abortus okozza. Ekkor az érintett tőgynegyed megduzzad, majd fokozatosan kemény tapintatúvá válik. A tej minősége látszólag normális, mennyisége fokozatosan csökken. A kórforma gyógyítása az alapbetegségtől, vagyis a hurutos vagy mirigyes tőgygyulladás eredményes kezelésétől függ, hiszen ez a …

A tőgy elhalása esetén magas láz, remegés, elesettség, étvágytalanság tapasztalható, leáll a kérődzés, könnyfolyás, erős hasmenés jelentkezik. A tőgy ödémásan megduzzad, kékesvörös színű, meleg és fájdalmas lesz. A tőgy fölötti nyirokcsomó duzzadt és fájdalmas tapintatú, csökken a tejelválasztás, a beteg negyedből vörhenyes, bűzös váladék ürül. Az állat vagy a beteg …

A mezőgazdasági gyakorlatban rendkívül fontos feladat a jó minőségű állati termék előállítása, ami megteremti a nemzetgazdasági érdekeket szolgáló élelmiszer export alapjait, lehetőségeit. Emellett lehetővé válik a megfelelő minőségű élelem elhelyezése a belföldi piacon is, ami népélelmezési, népegészségügyi tekintetben jár előnyökkel. Az állattenyésztés ágazatában csak úgy lehet ezeket a célokat elérni, …

A juhok panariciumának gyógykezelésére a népi gyógyászatban legelterjedtebben használt szerek: a réz-szulfát, a timsó, a formalin, sőt, bár ritkábban ugyan, de a szalmiákszesz, a klórmész és a repceolaj is (Egri, 1980). Lábvégfürdetés céljára jelenleg is az állatgyógyászat tárházában szerepel a réz-szulfát és a formalin oldatai. Igen jó gyógyító hatású az …

A hizlalás, de a legeltetés, valamint különösen gyakran a téli és késő őszi, kora tavaszi időszak megbetegedései a juhok csülökszarujának és kötőszöveti állományának elváltozásai is. Ezek lehetnek szarutúlnövések, meredek csülök vagy csavarodott csülök kialakulása, csülökirha-gyulladás és a talán legnagyobb veszteségeket okozó panaricium („ büdös sántaság”). Ez utóbbi betegség súlyosabb formában …

A sebészeti jellegű betegségek megelőzésére hízó bikák esetében összefoglalva B. Kovács és Tamás (1977) a következőket javasolta: a) A mélyalmos istállókat célszerű úgy kialakítani, hogy az etetőjászol mentén kb. 2,5m széles betonozott közlekedőút maradjon, erről a trágya tolólapáttal könnyen eltávolítható. Az almozott részre naponta friss almot kell szórni, hogy az …

Rendszeres csülökápolással (legelőről való behajtás után, valamint legelőre való kihajtás előtt) a szarutúlnövekedés megelőzhető. A nedves mélyalmon, sáros kifutókban tartott szarvasmarhák legelterjedtebb csülökbetegsége a panaricium, amely a párta és a csülkök közötti rés bőrének és bőr alatti kötőszövetének heveny, gennyes s gyakran tovaterjedő gyulladása. Megtámadhatja az inakat, szalagokat, ínhüvelyeket, csontokat, …

Az állatok nem elegendő mozgása (hypodynamia), hibás építészeti és/vagy gépészeti megoldások sokszor elősegítik egyes sebészeti megbetegedések létrejöttét vagy önmaguk válnak a sebészeti betegség okává. Zsúfolt tartásban a sérülések gyakorisága megnövekszik. Ha a padozat, a kerítés, a trágyaeltávolító berendezés sérüléseket okoz, a bakteriális szennyeződés miatt a sérülések (különösen a végtagokon) gennyes, …